Több kérdés is felmerülhet Ursula von der Leyen alkalmasságával kapcsolatban az Európai Bizottság elnöki tisztségére, miután az Euronews publikálta az általa megrendelt Ipsos-felmérés eredményeit - olvasható a Mandineren. A 26 ezer európai állampolgár megkérdezésével készült statisztika egészen lesújtó képet fest a bizottság munkájának megítéléséről. Ez nyilván nem fogja befolyásolni az Európai Néppártot abban, hogy ismét a németet jelölje elnöknek, arra azonban jól rámutat: Magyarország messze nincs egyedül, amikor az EB és VDL alkalmatlanságát hangoztatja.
A közvélemény-kutatásból ugyanis az derül ki, hogy
a szavazók többségének, 63 százalékának vagy negatív a véleménye a bizottság munkájáról, vagy egyáltalán nincs róla véleménye.
Bővebben: a megkérdezett 18 tagállam 26 ezer uniós polgára közül 31 százalék negatívan, 32 százalék semlegesen ítéli meg Ursula von der Leyen tevékenységét, és mindössze 37 százalék nyomott pluszjelet az értékelésére.
Az osztrákok még nálunk is keményebbek
Rossz előjelek ezek a jelenleg uralkodó elit számára: két hónap múlva 370 millió választásra jogosult vonulhat a szavazóurnákhoz, hogy a véleményét hivatalossá is tegye azzal, hogy átrendezi az Európai Parlament jelenlegi erőviszonyait. Ott pedig többségi támogatás kell majd ahhoz, hogy VDL-t újrakoronázzák.
Ursula von der Leyen már 2019-ben is mindössze kilenc szavazattal tudott beülni abba a székbe, amelyet most újabb öt évig szeretne koptatni. A jelenlegi megítélése kettős: míg a politikai elit szintjén élvezi a nagy tagállamok bizalmát, a szavazókkal való kapcsolata gyakorlatilag a nullára redukálódott. Kommunikációja az uniós választók felé több mint elégtelen, a semleges választ adók aránya éppen ennek a mentalitásnak köszönhetően ijesztően magas: a választópolgárok harmadának gyakorlatilag fogalma sincs, mi zajlik az Európai Bizottságban és annak elnöki rezidenciáján.
A legnagyobb elutasítottsága az Európai Bizottság jelenlegi működésének Ausztriában (41 százalék), illetve Magyarországon és Csehországban van, ahol 38-38 százalék a negatív ítéletek aránya.
A megkérdezettek többsége mindössze három országban, Portugáliában (61 százalék), Dániában (54 százalék) és Spanyolországban (szintén 54 százalék) értékelte pozitívan az EB munkáját, ami valóban kínosan kevés. Franciaországban ez a szám mindössze 18 százalék, 46 semleges és 36 százaléknyi negatív vélemény mellett.
Szó sincs euroszkeptikusságról
Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság jó vagy rossz dolog-e országa számára, a válaszadók átlagosan 62 százaléka mondta azt, hogy jó. Az unió támogatottsága szintén Portugáliában, Spanyolországban és Dániában a legmagasabb, míg Csehországban, Franciaországban és Olaszországban a legalacsonyabb. Az uniós tagsággal szembeni szkepticizmus az Európai Parlament Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjához tartozó pártok szavazói körében a legnagyobb (37 százalék), míg a legalacsonyabb (3 százalék) a júniusban várhatóan csúfos vereséget szenvedő Zöldek körében tapasztalható.
A közvélemény-kutatás eredménye tehát arra mutat rá, hogy
Magyarország valójában a többségi véleményt képviseli, amikor azt mondja: az Európai Unióval önmagában nincsen gond, azért viszont, hogy idáig süllyedt gazdaságilag és geopolitikai szereplőként, egyértelműen a Von der Leyen vezette bizottság a felelős.
Ez a válaszadók valamennyi csoportjára igaz, politikai hovatartozástól, nemtől, vagyoni helyzettől és foglalkozási területtől függetlenül: az EU-tagságot mindenhol kedvezőbben ítélik meg, mint az Európai Bizottság munkáját. Bár nincs szó euroszkepticizmusról, az unióba mint intézménybe vetett bizalmat Ursula von der Leyen elmúlt ötévnyi munkája erősen negatív irányba befolyásolta.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Forrás: mandiner.hu
