- Sajnos nagyobb beruházásokat nem tudtunk tavaly végrehajtani, de ez valahol érthető is, hiszen ahogyan az országnak, úgy az önkormányzat is nehéz körülményekkel kellett megbirkóznia – indította beszélgetés Konczér Katalin. Gyakorlatilag a szinten tartás volt a fő cél, ezt ésszerű gazdálkodással, szigorú költségvetéssel meg tudtuk oldani, így nem kellett hitelt felvennünk. Sajnos pályázat ok sem nagyon voltak az ismert okok miatt. A nehéz működésre való tekintettel többször is nyújtottunk be igényt az önkormányzatok rendkívüli támogatásra. Háromszor is nyertünk el pénzt, így sikerült a működést biztosítanunk.
- Bár a beruházások – ha csak időlegesen is, de – elmaradtak, a közösségi élet a már Felsőcsatáron megszokott módon továbbra is pezsgő maradt.
- Valóban nagyon sok rendezvényünk volt. Ezek közt voltak régi hagyománnyal bírók illetve újak is. Kronológiai sorrendben haladva, először a farsangi időszakkal kell kezdenem. A híres – Vas vármegyei Értéktárban is szereplő- több, mit száz éves múltra visszatekintő rozmaringolás. Farsang farkán három napon át mindig történi valami. Vasárnap az óvodások jelmezes felvonulást tartanak, hétfőn „Nyitott pincék” keretében a fiatal legények a pincetulajdonosokat látogatják meg, hangos zeneszóval kísérve. Kedden pedig a kisóvodás fiúk járták végig a kislányokat rozmaringot szedve tőlük. délután pedig a legények járták a falut a lányos házakat felkeresve ugyanígy.
Májusban nagysikerű gyermeknapot szerveztünk. Júniusban a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesülettel együttműködve a népszerű „Hűségtúra a hűség falvaiban” program részesei és központi rendezői voltunk. Tavaly volt száz esztendeje, hogy az itt élők akaratát tudomásul véve a Pinkamente falvai visszakerültek Magyarországhoz. Ezen kívül visszahoztuk a Szent István napi búcsút, az új kenyér megszentelésével, a faluban az aktuális évben született gyermeknek emlékfa ültetésével. Ősszel újra megszerveztük a szüreti felvonulást, ami óriási sikert aratott. Advent idején pedig a Rozmaring kórus adott ünnepi koncertet valamint adventi kézműves vásárt is szerveztünk. Ennek bevételét az óvodánk eszközfejlesztésre költöttük.
- Remélhetőleg az egész kontinenst sújtó válság enyhül 2024-ben, ezáltal a lehetőségek is meglesznek a beruházásokra. Ismerve polgármester asszony mindig a fejlődés mikéntjét kereső mentalitását, gondolom, hogy az idei évre komoly tervei vannak.
- Úgy látom, hogy a legfontosabb az útfejlesztés. Szerencsére egy belterületi utcánk van csak, a Pinka utca, amely felújításra vár. Égetően sürgős és fontos lenne az óvoda és a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítése. A szőlőhegyen is van némi restanciánk, itt is útfejlesztést tervezünk. Ha mindezek meglennének, akkor jöhetne a ravatalozó kerítésnek felújítása. Ahová csak lehet pályázni fogunk, s nagyon remélem, hogy sikeresen! Most két INTERREG Magyarország – Ausztria pályázatunk van folyamatban, amelyek a turizmusfejlesztést és a helyi közösségek erősítését szolgálják. Ötlet és terv tehát van bőven, mindig van új kihívás, de állunk elébe.