„Meg kell védenünk a biológiai nőket a tisztességtelen versenyelőnnyel szemben!” – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjúban ifjabb Juan Antonio Samaranch, aki a tavaszi választáson elindul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki székéért, és a héten Európai Sportvezetők Budapesti Fórumán vett részt. A sportvezető korábban az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországon minden adott egy olimpia megrendezéséhez. A mandiner.hu itt idézi cikkében.
Juan Antonio Samaranch Salisachs – spanyol sportvezető és pénzügyi elemző, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, korábban a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. 1959 november 1-jén szünetett Barcelonában. Édesapja, idősebb Juan Antonio Samaranch 1980 és 2001 között, 21 éven keresztül volt a NOB elnöke, visszavonulása évében fiát is a szervezet tagjává választották. Ifjabb Juan Antonio Samaranch részt vett többek közt a 2006-os és a 2014-es téli olimpiák szervezésében. Feleségével, az olasz üzletasszony Cristina Bigellivel Madridban élnek, négy gyermekük van.
A beszélgetésben több kényes, de a nemzetközi olimpiai mozgalom jövője szempontjából igen lényeges kérdés is szóba került – mindenekelőtt a sportolónők helyzete, amely az utóbbi években a transzlobbi és egyes nők közt versenyző transznemű sportolók, legutóbb pedig a párizsi olimpián a nők közt olimpiai bajnoki címet nyerő két férfi kromoszómákkal rendelkező interszexuális bokszoló, Iman Helif és Lin Yu-ting botránya miatt került reflektorfénybe.
Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen terv arra nézve, hogy a női sportolók ne szenvedjenek el versenyhátrányt, a 64 éves sportvezető úgy válaszolt: „Kell, hogy legyen. Jelenleg mindenütt a nemzetközi szövetségek felelőssége, hogy megvédjék a nőket a saját sportágukban, hiszen ők ismerik a sportág sajátosságait, mert a megfelelő védelem nagyban a sportág szabályain múlik. Ugyanakkor úgy vélem, hogy
nekünk is elő kell állnunk egy mindent átfogó megoldással, ami megvédi a biológiai nőket a tisztességtelen versenyelőnnyel szemben, ami nemcsak az egyenlőtlen feltételek ellen véd, hanem segít abban is, hogy ne bátortalanítsa el azokat a fiatal nőket, akik emiatt esetleg nem akarnának sportolni.
Továbbá más részletek és biztonsági rizikók elkerülése miatt is szükség van erre. A jövőben jóval koncentráltabban kell harcolnunk ennek érdekében.”
Hozzátette azonban, hogy Iman Helif esete semmiképp nem úgynevezett transzgender eset. Kiemelte, hogy az amlített sportolókat nőként nevelték fel és így is versenyeztek mindig, még a Nemzetközi Bokszszövetség égisze alatt a világbajnokságokon, nemzetközi versenyeken is mindig is a nők között indultak. Ez valóban így volt, egészen a 2023 márciusában rendezett bokszvilágbajnokságig, amikor a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) mindkettejüket diszkvalifikálta, mert az indoklás szerint genetikai tesztjük eredménye alapján nem feleltek meg a szervezet szabályozási feltételeinek.
Az IBA közölte, a döntés az egyenlő versenyzési feltételek biztosítása értelmében született, mivel
genetikai adottságai miatt mindkét sportolónak meghatározó versenyelőnye volt a többi női sportolóval szemben.
Ez a versenyelőny a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindketten rendkívül ritka fejlődési rendellenességgel, az úgynevezett androgéninszenzitivitási szindrómával (AIS) születtek, így interszexuálisnak minősülnek, férfi kromoszómákkal rendelkeznek. Ez egy örökletes vagy mutációval kialakuló genetikai adottság, ami azt jelenti, hogy az érintett XY kromoszómapárral rendelkező emberek testi szövetei érzéketlenek a férfi nemi szervek fejlődéséért felelős hormonokra, ami miatt női külső nemi jellegek fejlődnek ki, miközben a belső női nemi szervek kialakulását a magzati hímivarmirigy által termelt hormon akadályozza meg.
A NOB szabályrendszere alapján azonban mindketten jogosultak versenyezni a párizsi olimpián.
Nem meglepő, hogy a történet politikai színezetet kapott, hiszen könnyű összekeverni a nyugati progresszív és konzervatív oldal közt az egyik legjelentősebb ütközőpontnak minősülő üggyel, a transznemű emberek jogainak kérdésével. Ám a két eset szabályozási értelemben nagyban különbözik. Közismert példa a transznemű amerikai úszó, Lia Thomas esete. A Nemzetközi Úszószövetség (World Aquatics) nem engedélyezte, hogy a William Thomasként született, utánpótláskorúként még a fiúk közt, majd 21 éves korától, hormonterápiáját követően már a női mezőnyben versenyző úszó nemzetközi megméretéseken nők ellen induljon. A sportoló ezért a nők közt nem vehet részt olimpián sem.
A NOB elnöki székére pályázó spanyol sportvezető beszélt jelenlegi ambícióiról is, és arról, hogy a jelenlegi kampányban előnyt vagy esetleg hátrányt jelent-e édesapja, a legendás NOB-elnök öröksége: „A múltban sosem próbáltam erre támaszkodni, szerintem a nevem nem ártott, de nem is segített, és őszintén remélem, hogy a jövőben is ugyanez marad a helyzet. Jelöltként sem akarok ezzel az örökségemmel kampányolni, miközben remélem, nem is válik hátránnyá.
Itt vagyok, és kandidálok az elnöki székre, teszem mindezt a saját érdemeim alapján és a persze a saját hiányosságaimmal együtt.”
Ifjabb Juan Antonio Samaranch végül arról is beszélt, hogy mire gondolt, amikor az Európai Sportvezetők Budapesti Fórumán elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar főváros megmutatta a képességeit a nemzetközi sportesemények rendezésében, és talán mindez majd valami jelentős elismeréssé formálódhat. „A magyarok már bizonyítottak, van tapasztalatuk, szenvedélyesek és rátermettek. Megszervezték a legfontosabb globális eseményeket az olimpiai sportágakban: 2021-ben labdarúgó Eb, tavaly atlétikai vb, vizes világbajnokság többször is, és még sok más csak ezután jön.
Meglepődne ezek után bárki is, ha Budapest, Magyarország megpályázna egy olimpiát a közeljövőben? Szerintem senki”
– fogalmazott.
