Olaf Scholz német kancellár egy feszült, zárt ajtók mögött tartott találkozón arra figyelmeztette az Európai Unió vezetőit, hogy ideje komolyabban venni a blokk kiadásainak a csökkentését, miközben sokan még mindig új forrásokat biztosítanának Ukrajna számára – írta a Bloomberg.

A tagállamok vezetői és az uniós tisztviselők csütörtökön, a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó első napján késő estig vitatkoztak a blokk költségvetéséről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője ugyanis még több finanszírozást kért az országoktól, mivel az elmúlt évek válságai miatt már nincsen költségvetési mozgásterük - írja a Világgazdaság.

Ennek ellenére a források nagy részét egy ötvenmilliárd eurós pénzügyi csomagra szánnák, Ukrajna megsegítésére.

Scholz már a tárgyalás elején megadta az alaphangot, mondván, hogy mindenki a pénz elszórásáról beszél, miközben nincs vita a lehetséges kompromisszumokról vagy a költségek csökkentéséről – pedig most erre nagyobb szükség lenne, mint valaha.

Több vezető is elmondta, hogy egyedül olyan új kiadásokat támogatnak, amelyek Ukrajnát érintenék. Azonban már az Ukrajnának szánt pénz előteremtése is hatalmas kihívás Brüsszel és a tagállamok számára. Ráadásul az uniós tagországok legújabb vezetője, a szlovák Robert Fico is csatlakozott a magyar kormányhoz, és elutasította a háború további finanszírozását.

Az uniós tagállamok pénzügyi nyomás alatt állnak, miután a világjárvány és az orosz–ukrán háború hatásai, köztük az energiaválság és az emelkedő infláció miatt tetemes belföldi kiadásokra van szükség. Ráadásul jövőre újra be kell vezetniük az EU költségvetési szabályait, ami még szigorúbb ellenőrzést jelentene Brüsszel számára.

Mire költené Brüsszel a tagállamok pénzét?

• 33 milliárd eurónyi kedvezményes kölcsön Ukrajnának, egy pénzügyi csomag részeként;
• 20 milliárd euró a világjárvány után bevezetett európai helyreállítási terv fedezésére;
• 15 milliárd euró a migránsválság enyhítésére a külső határok megerősítésével és a szomszédos országok támogatásával;
• 10 milliárd euró a belső ipar, különösen a csipgyártás fellendítésére, hogy a blokk ne maradjon le Kínával és az USA-val szemben.

Valóban, fenn kell tartanunk az Ukrajnának nyújtott támogatást, de itt az ideje, hogy az európai intézmények a saját pénzügyeiket is ellenőrizzék. Ha az országoknak rendbe kell tenniük a költségvetésüket, akkor a minimum, hogy az EU is ezt teszi

– jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök, aki több fegyelmet követelt Brüsszeltől a kiadásokkal kapcsolatban.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs nyomás továbbra is a háttérbe szorul más ügyek mellett, és kifogásolta, hogy Brüsszel magára hagyja Olaszországot az Észak-Afrikából érkező bevándorlók terheivel.

A migrációnak prioritásként kellene szerepelnie az unió napirendjén, és ha ezt nem kezeljük most, akkor minden egyes tagállam meg fogja szenvedni a következményeit

– figyelmeztetett Meloni, aki szerint a jelenlegi válsághelyzetben pontos és óvatos átcsoportosításra van szükség, nem a költségek emelésére.

A magyar és a szlovák kormány keményen kiállt amellett, hogy nincs értelme Ukrajnát pénzügyileg támogatni, ha ezért az Európai Uniónak csődbe kell mennie. Orbán Viktor azt is kifogásolta, hogy Brüsszel úgy kérne a magyar adófizetőktől több pénzt, hogy még mindig tartozik az országnak a világjárvány alatt megígért helyreállítási támogatásokkal.

A tárgyalások végén újságírói kérdésekre válaszolva Von der Leyen beismerte, hogy Brüsszel súlyos pénzhiánnyal küzd – például a nyári szlovéniai árvíz kezelését is a 2024-es büdzséből kellett finanszírozniuk.

Alig ért véget a koronavírus-járvány, kirobbant egy háború Európában, ami egy energiaválsághoz vezetett, miközben 2015 óta a legnagyobb migránsáradattal kell szembenéznünk. És most a Közel-Kelet is elkezdett forrongani. Ezt a káoszt csak úgy tudjuk átvágni, hogy az unió és tagállamai együttműködnek

– mondta a bizottság elnöke a sajtótájékoztatón.

Forrás. vg.hu
Fotó: AFP