2019. július 1-jétől egyesült hivatalosan a Műszaki és Szolgáltatási Szakképzési Centrum egy közös intézménnyé Vas Megyei Szakképzési Centrum néven, amelyben a főigazgató a szakmai munkáért, a kancellár pedig a gazdasági ügyekért, a törvényes működésért, működtetésért felel. A struktúraváltozás előnye, hogy így a megye szakképzését tudják irányítani, és benne 14 szakképző iskola munkáját fogják össze.
"A technikum szó egy korábban sikeres iskolatípusra emlékeztet minket, most az a szándék, hogy a technikum valódi versenytársa legyen a gimnáziumoknak. Fő jellemzője, hogy érettségit és szakmát ad egyszerre a fiatalok kezébe, ugyanakkor struktúrájában megújul a korábbi szakgimnáziumokhoz képest, ami - véleményem szerint - előnyösebb lehet a diákok számára. A képzés itt nem 4+1 év - korábban 12. évfolyamon tettek a tanulók érettségi vizsgát, majd ezt követően szereztek szakmát -, hanem egységes 5 éves képzést ad, aminek a végén érettségi bizonyítványt és középfokú technikusi szakmai végzettséget kap a tanuló. A korábbi struktúrában a negyedik év végén a négy kötelező vizsgatárgy mellett egy szakmai alapozó tárgyból kellett érettségi vizsgát tenniük, amely több tantárgy követelményrendszerét tartalmazta. Összességében a szakgimnáziumban nehezebb dolguk volt a fiataloknak, mint a gimnáziumban. Ehhez képest a technikumban a tanulmányi terhek logikusabban oszlanak el, ugyanis a negyedik év végén vizsgát tesznek matematikából, történelemből és magyarból. Idegen nyelvet ötödéven is tanulnak, amikor már csak a szakképzésre koncentrálnak, nem kell külön szakmai alapozásból érettségi vizsgát tenni. A tizenharmadik évfolyam végén letett szakmai vizsgát beszámítják az érettségibe és így teljesítik mind az érettségi, mind a szakmai vizsga követelményeit. Megítélésünk szerint ez egy átgondoltabb tanulási utat jelent, másrészt így a technikumba jelentkező tanulók 5 év után valóban szakképesítés birtokában távozhatnak az iskolából. Nem mellékesen a technikumot végzettek felvételi eljárás nélkül kerülhetnek be felsőfokú intézményekbe" - tájékoztatta lapunkat Rettegi Attila főigazgató a középfokú műszaki oktatás átszervezéséről.
Az elmúlt években szakközépiskolának hívták a szakmunkásképző osztályokat, amelyeknek most szakképző iskolára változik a nevük. Itt annyi módosítás történik, hogy kilencedik évfolyamon egy szélesebb alapozású képzésben vesznek részt a fiatalok, és azt követően történik a specializáció. Az új rendszer átjárhatóvá válik, azaz a korábbiaktól eltérően, ha valaki kilencedikben döbben rá, hogy mégsem azt az adott szakmát szeretné kitanulni, lesz módja és lehetősége arra, hogy osztályt váltson - akár szakképzőből technikumba - évismétlés nélkül. A kormányzat jelentős plusz forrásokat biztosít a szakképzés számára, ezáltal kibővül az ösztöndíjrendszer is, amiből korábban leginkább a hiányszakmát tanuló rászoruló diákok részesültek. Most valamennyi tanuló anyagi juttatásban részesül. Az ösztöndíjak kezdő összege a szakképző iskolában 14 ezer forint, a technikumban pedig 7 ezer forint lesz. Később az alapozás után duális képzésben, vállalatoknál, külső képzőhelyszíneken szakmai gyakorlaton vesznek részt, és ott ún. szakképzési munkaszerződést kötnek velük.
Duális képzésben a tanulók díjazása kb. 150-300 ezer forint között lesz. Az ösztöndíj egy részét pedig pályakezdési támogatás formájában a vizsgák letétele után kapják meg. Rettegi Attila szerint ez is motiváló lehet. De miért is fontos ez? "Azért, mert ma Magyarországon elsősorban a munkaerőhiány jelenti a gazdasági fejlődés legfőbb akadályát. Úgy ítélem meg, hogy az ősszel megjelent szakképzési törvénnyel és az ahhoz hamarosan csatlakozó rendeletek bevezetésével sikerrel tudunk eleget tenni az elvárásoknak" - fogalmazta meg várakozásait a főigazgató és hozzátette, a duális képzés nem új dolog, hiszen ez mindig jelen volt a szakképzés rendszerében, de 2010-től felerősödött ez az irány. "Most is elsősorban külső képzőhelyeken kell megtanulniuk a diákoknak az egyes szakmák fortélyait. A nagy munkáltatók nem pusztán szakismeretet, hanem különböző kompetenciákat várnak el a tanulóktól. Ide tartozik az együttműködési készség, kreativitás, problémamegoldó gondolkodás. Ezeket nem lehet tankönyvekből megtanulni. Éppen ezek a kompetenciák követelik meg azt, hogy az elméleti képzés is gyakorlatorientált legyen, sokkal inkább a tanulók cselekedtetésére épüljön.
A tantervek megjelenése még folyamatban van, de az előzetes információink alapján sok esetben túl kell lépni azon, hogy tanórákban gondolkodjunk, azaz projektszerű feladatokra, vizsgákra kell számítani, a szakképzésnek minden szegmensében gyakorlatorientáltabbnak kell lennie. Azt javaslom mindazoknak, akik 8. osztályosok és továbbtanulás előtt állnak, hogy ezeket a lehetőségeket alaposan ismerjék meg és vegyék figyelembe, amikor iskolát választanak" - hangsúlyozta Rettegi Attila, a Vas Megyei Szakképzési Centrum főigazgatója.
