Miről van szó, mik a szankció elemei röviden?

Az oroszok elleni szankciós csomag értelmében:

• Az Európai Unió teljes behozatali tilalmat rendel el, maximum hat hónapon belül megszünteti a kőolajimportot Oroszországból. A tilalom érvényes minden orosz tengeri és csővezetéken szállított olajra, nyersolajra és a finomítottra is egyaránt.
• Beutazási tilalom több személynek, a lista most bővült.
• Kizárják a SWIFT-ből a Sberbankot.
• „Távoznia kell" több (három) orosz állami tulajdonban lévő műsorszolgáltatónak, akiknek tilos lesz a tartalomterjesztés az EU-n belül.
• Blokkolják az orosz cégek/vállalatok PR-tevékenységét.

Mint arról az Index beszámolt korábban, az Európai Bizottság szerdán mutatja be az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot. 

Hat hónap, és vége

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolaj-behozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

A Reuters tudósítása alapján azóta újabb részletek derültek ki az Európai Unió oroszországi kőolajellátásának fokozatos megszüntetésére irányuló terveiről.

A HÍRÜGYNÖKSÉG ÁLTAL HIVATKOZOTT UNIÓS FORRÁS SZERINT MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA 2023 VÉGÉIG FOLYTATHATJA A KŐOLAJ VÁSÁRLÁSÁT A MEGLÉVŐ SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN. EZ AZT JELENTI, HOGY MINDKÉT ORSZÁG MENTESSÉGET ÉLVEZNE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT OLAJEMBARGÓ ALÓL.

Az embargós hírekre már reagáltak is az oroszok. Egyik tisztviselőjük a RIA hírügynökségnek azt nyilatkozta a tilalomról: „Azt mondják, nem vesznek tőlünk olajat. Nos, ne vegyétek, mi nem toljuk rátok.”

Ezek kicsit megőrültek!

Szerinte az Európai Bizottság szankciós csomagja ellenére is megveszik majd az orosz olajat a nyugati országok, csak éppen harmadik ország beiktatásával. „A mi olajunk ugyanolyan, csak drágább” – fogalmazott Vlagyimir Dzsabarov. A képviselő hozzátette, hogy az európai vezetők „egy kicsit megőrültek”.

Az üggyel kapcsolatban megszólalat Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője is. Elmondása szerint egyelőre csak tervezetről van szó, de folyamatosan figyelik a helyzet alakulását. Peszkov szerint azok az országok, amelyek szankciókkal próbálnak ártani Oroszországnak, súlyos árat kénytelenek fizetni értük, és az európaiak számára az ilyen intézkedések költsége napról napra nő.

Általánosságban elmondható, hogy ha a szankciók területéről, az amerikaiak, európaiak és más országok szankciós törekvéseiről beszélünk, akkor ez egy kétélű fegyver. Ha ártani próbálnak nekünk, nekik is nagy árat kell fizetniük, és És ezeknek a szankcióknak az európai polgárokra vonatkozó költségei napról napra növekedni fognak

– mondta a Kreml szóvivője.

Oroszország ebben a mennyiségben, amelyben felénk szállít, máshová eladni nem fogja tudni azonnal – ezt már Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője mondta az Indexnek, még csak a tervezet ismeretében (akkor még nem nyújtotta be az EB a javaslatát – a szerk.). Más méretű hajók kellenek hozzá, távolságokat kéne módosítani, és ahová viszik, ott a finomítókat is át kéne állítani. Ezeket egy-másfél év alatt nem lehet megoldani.

Ez a rugalmatlan pozíció, amelyben Oroszország van, közgazdaságilag azt jelenti, hogy nagyon jól meg lehet adóztatni az eladót. Erre az opcióra már pontos, komoly számítások vannak, ráadásul a büntetővámoknak az az előnyük, hogy sávosan is be lehetne vezetni őket

– válaszolta Pletser Tamás. Ha sávosan van adóztatva, akkor az a politikai konfliktusok szempontjából is nagyon jó opció lehetne. A tanulmányok arra nem tesznek javaslatot, hogy a kivetett pluszvámokat hová fizetnék a vállalatok. Feltehetően a tagállamok költségvetésébe folyna be – és itt jön a képbe Magyarország.

Veszélyt jelentene 

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban. A miniszter kifejtette, hogy Magyarország támogatja

AZ EURÓPAI ENERGIAELLÁTÁS DIVERZIFIKÁCIÓJÁT,

sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont szerinte látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének. 

Ahogy hétfőn beszámoltunk róla, eddig nem fogadtunk el semmilyen embargót. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az RTL Híradónak úgy nyilatkozott: „A mi álláspontunk teljesen egyértelmű: Magyarország energiabiztonságának garantálása a kormány feladata és kötelessége. Természetesen ezt mindvégig tiszteletben fogjuk tartani, és ennek meg is fogunk felelni.”

A tárcavezető elmondása szerint világossá tették, hogy Magyarország kőolaj- és földgázellátását korlátozó intézkedéseket nem fognak megszavazni, és egyelőre senki sem tett le semmilyen előterjesztést az olajembargóra vonatkozólag. 

Az előkészületek kétségtelenül zajlanak Brüsszelben, és erről mi világossá tettük az álláspontunkat, amiben nincsen változás. Tehát mi a Magyarország kőolaj-, illetve földgázellátását veszélybe sodró javaslatot nem tudunk megszavazni

– tette hozzá Szijjártó Péter.

Betárazva 

Hernádi Zsolt szerint a szükséges előkészületeket már megtették, és be is táraztak több szállítmánnyal. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy a tartalékokkal több hónapig is bírja az ország.

„Látni kell, hogy az energiabiztonság összetett kérdés, és az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tízmillió közép-európai mindennapi érdekét” – fogalmazott egy interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Elmondta azt is, hogy a kelet-európai finomítók – mivel látja az üzemanyagmérlegeiket – hasonló problémákkal küzdenek, mint a Mol.

Hernádi szerint nem véletlen, hogy „olyan szankciókról hallani, amik csak nekünk, vagyis itt, Kelet-Közép-Európában fáj, de nekünk nagyon”. Az elnök-vezérigazgató leszögezte, hogy a Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges.

(Borítókép:  Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. május 4-én. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
Forrás: index.hu