Puskás Tivadar Szombathely gazdasági helyzetéről beszélt a KAVOSZ-on

frisss.hu Fotó: Benkő Sándor/szombathely.hu • 2016. április 07., csütörtök •
A gazdasági fórumon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is előadást tartott.
Puskás Tivadar Szombathely gazdasági helyzetéről beszélt a KAVOSZ-on

KAVOSZ Gazdasági Fórumot rendeztek csütörtökön a Vas Megyei Iparkamarában, ahol piaci szakértők adtak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználásáról a Széchenyi-kártya által nyújtott kedvezményes hitellehetőségek mellett. A rendezvényen előadást tartott Puskás Tivadar polgármester Szombathely gazdasági helyzetéről a fejlesztéspolitikai tükrében.

A polgármester előadásában kitért arra, hogy a társadalom fejlődésének alapja az erős gazdasági alapokon nyugszik. 2010-ben fontos célként tűzték ki, hogy 1700 új munkahelyet teremtsenek Szombathelyen és összefogjanak a város gazdasági szereplőivel. Szombathelyen szavai szerint a gazdaság teljesítményének köszönhetően öt év alatt 75 százalékkal emelkedett az iparűzési adóból származó önkormányzati bevétel, 3 százalék alá csökkent a munkanélküliség, a foglalkoztatottság szintje pedig messze meghaladja az országos átlagot.

A város fejlődésében nagy szerepe van annak az összefogásnak, amelynek részeként megindulhatott például duális formában a gépészmérnökképzés, vagy megalakulhatott a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. 

A siker záloga a hosszú távú településfejlesztésben is rejlik, gondoljunk csak a Szent Márton tervre, az Éhen Gyula tervre vagy a Széll Kálmán tervre.

A KAVOSZ előadója volt Parragh László is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László hangsúlyozta, ha az alapfokú oktatást, szakképzést, felsőoktatást és a felnőttképzést is magában foglaló közoktatás nem megfelelő színvonalú, hosszú távon a gazdaság sem lehet sikeres. Fontos lenne, hogy az iskolarendszer minden szintjén olyan használható tudást adjanak át a tanulóknak, ami közelebb áll a mindennapi élethez - mondta. Hol tartana az ország, ha az iskolákban tanítottak volna mondjuk kamatoskamat-számítást, vagy hallhattak volna a tanulók a devizahitelezésről? - vetette fel. De sok haszna lenne szavai szerint az olyan tantárgyak újbóli bevezetésének is, mint mondjuk a politechnika, vagy a háztartási ismeretek.

A szakképzésről szólva úgy fogalmazott: abban egyrészt hatalmas többletkapacitás van, sok az üres képzési hely, másrészt a legjobb képességű gyerekek a jobb megélhetés érdekében a végzés után szinte azonnal külföldre mennek dolgozni. Ezért van az, hogy miközben négyszer annyi szakácsot képzünk, mint amennyire gazdasági igény van, ennek ellenére szakácshiányról beszélünk - jegyezte meg. Parragh László szerint a középfokú oktatás elszívó ereje még mindig hatalmas, miközben azt látjuk, hogy a színvonala egyre csúszik lefelé, de hasonló a helyzet a felsőoktatásban is, ahol jelenleg 550 ezer férőhelyek, de ma már csupán 300 ezer körüli a hallgatók száma, 2020-ra pedig a hallgatói létszám várhatóan 250 ezerre csökken. Szavai szerint a kamara támogatta a kancellári rendszer bevezetését, amelynek működésével a felsőoktatási intézmények gazdálkodása látványosan javult.

     

közösség

további frisss

lap tetejére