Évente majdnem 70 kilónyi élelmiszert dobunk ki átlagban, persze van, aki többet, van, aki kevesebbet, de ez akkor is rengeteg. A szemetesbe kerülő ételek értékét összeadva akár évi 50 ezer forint, vagy több is kijöhet, amibe rossz belegondolni. Nem kellene így lennie, és ez ellen a pazarlás ellen küzd egy nem is annyira új keletű kezdeményezés, a Maradék nélkül program, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinál. A járványos időkben most új kutatásba fogtak, amelynek részben ehhez is köze van.

Közzétettek egy anonim kérdőívet, amelyben arról faggatóznak, hogy hogyan változtak meg a vásárlási szokásaink az otthonainkba kényszerülve, mennyire maradtunk vagy lettünk márkahűek ezekben a hetekben, mi számít jobban, az ár, a tartósság vagy bármi más, vagy egyáltalán hányszor járunk boltba hetente. Megkerestük a hivatalt, és megkérdeztük, mi a célja ennek az aktuális témájú kutatásnak. Frum Zsuzsa sajtófőnök elmondta, hogy szeretnék megismerni azokat a változásokat, amelyek a magyar lakosság életmódjában, különösen az élelmiszerekhez kötődő szokásaiban beálltak az új típusú koronavírus-járvány hatására. Hozzátette, hogy a kérdőív összeállításában részt vettek a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézet, valamint a TÉT Platform szakemberei is a Nébih kutatóin kívül. A kutatás egyébként e hét végéig, május 17-ig tart.
Vajon mi rajzolódik ki az eddigi válaszokból? – Már most, az előzetes eredményekből is látszik az online vásárlások térnyerése, valamint az, hogy a háztartások milyen mértékben ritkították a bevásárlási gyakoriságot – fogalmazott Frum Zsuzsa. – Előtérbe került a csomagolt, hosszan eltartható élelmiszerek fogyasztása, és fontos tapasztalat, hogy szinte mindenki egy kicsit tudatosabb vásárlóvá vált, és a háztartási higiénia is fontosabb lett az emberek számára – tette hozzá. Ez egyébként jó hír az élelmiszer-biztonság szempontjából, de dolgozni kell azon, hogy ezeket a pozitív szokásváltozásokat minél inkább megőrizzük.

Kiderült, hogy az eredmények nyilvánosak lesznek, és a szakmai tapasztalatokat az élelmiszervállalkozások – amelyek példamutatóan helytálltak ebben a nehéz időszakban – szintén tudják hasznosítani. A Nébih számára pedig azért fontos a kutatás, hogy egy következő, előre nem látható esemény kapcsán még felkészültebben tudjanak részt venni a lakosság védelmében.

Illusztráció: ng.hu