Másfélszeresére emelkedett a legmagasabb összeget kapó nyugdíjasok száma Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest mintegy másfélszer annyian kapnak 300 ezer forint feletti nyugdíjat. 2021-ben a legmagasabb juttatási kategóriába eső nyugdíjasok száma 81 769 volt, amely szintén jelentős emelkedés volt az azt megelőző évekhez képest, miután 300 ezer forint feletti nyugdíjat 2018-ban még csak 29 ezren kaptak. Tavaly azonban a számuk még tovább emelkedett, 2022-ben már 123 ezren kaptak ennél magasabb összeget az államtól.
A statisztikai hivatal 20 ezer forintos szintközökkel mutatja ki a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát, a 40 ezer forintos sávtól a 300 ezresig.
A magasabb nyugdíjjal nagyobb emelés is jár
Szintén látszik az elmozdulás az egyel kisebb kategóriában, azaz a 160 ezer forint körüli átlagnyugdíjnál többet kapók számában. A 160 és 300 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők száma a 2021-es 670 ezerről 768 ezerre nőtt. Ennek egyik oka az, hogy a már eleve nagyobb nyugdíjra jogosultak juttatása a tavaly több lépcsőben végrehajtott, az extrém magas infláció miatt behozott, összesen mintegy 14 százalékos nyugdíjemeléseknek köszönhetően még nagyobbat nőtt, mint a kisebb összegben részesülőké.
Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.hu alapítója szerint ebben az emelés mellett a valorizáció is szerepet játszott.
„Az új nyugdíjasok jellemzően már eleve nagyobb nyugdíjat kapnak, mint azok, akik évekkel ezelőtt mentek nyugdíjba. Ennek is köszönhető az eltolódás. A növekedés örömteli, de közben az infláció meg is eszi az egészet, azaz hiába nőtt papíron a nyugdíj, ha a reálértéke közben csökkent. Az idén várhatóan nem is lesz elég a januárban végrehajtott 15 százalékos emelés, hanem újabb, rendkívüli növelésekre lesz szükség év közben” – mondta a Világgazdaságnak.
A legrosszabb helyzetben lévők száma csökkent
A nagyobb nyugdíjban részesülők növekedése mellett a kisnyugdíjasok száma csökkent, azaz itt is látható pozitív elmozdulás. A KSH a legkisebb összegként a 40 ezer forintot jelölte meg, ez alatt is vannak ellátásban részesülők, az ő számuk egy év alatt hétezerrel apadt, a 2021-es 63 ezerhez képest tavaly már csak 56 ezren voltak. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben még 183 ezren kaptak 40 ezernél kevesebb nyugdíjat.
A százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesülők száma ugyanakkor még mindig félmillió körüli, hiába csökkent 670 ezerről, így is nagyon sokan vannak a szakértő szerint.
Sávos emelés lehetne a megoldás
„Ráadásul az ő helyzetük a legnehezebb, hiszen jellemzően a család, a rokonság sem tud nekik segíteni. Százezer forintból kell kigazdálkodniuk az egyre drágább élelmiszereket, a fűtést és a gyógyszereket, ami pokolian nehéz. Ezért is kellene nyugati mintára bevezetni a sávos nyugdíjnövelést, azaz a kisnyugdíjasokat nagyobb emelésben kellene részesíteni, de legalább a semmire sem elég nyugdíjprémiumot – ami az idén nem is várható – nem mindenkinek elosztani, hanem az erre szánt összeget a kisnyugdíjasoknak kellene odaadni” – vélekedett a nyugdíjszakértő.
A legtöbb nyugdíjas még mindig a 80 és 160 ezer forint közötti sávba esik, de a számuk itt is csökken: 2021-ben 1,261 millióan kaptak ekkora juttatást, tavaly pedig már 1,143 millióan. Ez a változás is inkább a nyugdíjemelésekkel magyarázható, vagyis az itt lévők egy része átkerült a magasabb kategóriába, mert annyival nőtt a nyugdíjuk. Tavaly 2,301 millióan kaptak valamilyen nyugdíjat – a számuk 46 ezerrel kevesebb mint egy évvel azelőtt.
Jó hír ugyanakkorva nyugdíjasoknak, hogy februárban az emelt nyugdíjuk mellett érkezik a teljes, 13. havi is, ami óriási segítség a jelenlegi nehéz időszakban.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
