Az új évvel kapcsolatban nem sok pontos információnk van, egy-két film- és sorozatpremiert leszámítva rejtély, hogy mi vár ránk, bár ha a csillagászokat kérdezzük, ők izgatottan dörzsölik össze a tenyerüket, és mosolyognak, hiszen már 2024 negyedik napján óriási csillaghullás várható - írja az Index. Ez fix, az viszont nem, hogy az időjárási viszonyok kegyesek lesznek-e hozzánk, és látjuk-e. A Quadrantidák meteorraj január 4-én hajnalban érkezik, óránként akár 130 hullócsillaggal, és ezzel felveszi a versenyt a nyári Perseidákkal és a decemberi Geminidákkal – olvashatjuk a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.
A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. Földünkkel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre. Ezt látjuk mi hullócsillagként.
MINDEN METEORRAJ ARRÓL A CSILLAGKÉPRŐL (VAGY TÉNYLEGESEN EGY CSILLAGRÓL) KAPJA A NEVÉT, AHOVÁ A ZÁPORBAN MEGJELENŐ HULLÓCSILLAGOK ÁLTAL KIRAJZOLT VONALAK ÖSSZEFUTNAK. EZT HÍVJUK A RAJ RADIÁNSÁNAK.
Az égbolt azon területére, amelybe a radiáns esik, Jérôme Lalande francia csillagász javasolt új csillagképet 1795-ben, amelyet Quadrans Muralisnak nevezett el. Ezt a konstellációt az 1922-es Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által kidolgozott, modern csillagképlista ugyan már nem tartalmazta, a meteorraj viszont maradt Quadrantidák.
A meteorrajért a 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó felelős, a csillagászok hipotézise szerint a kisbolygó az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez hagyhatta maga mögött azt a vékony porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik Földünkkel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját.
A raj bővelkedik fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esélyünk van egy valóban látványos csillaghullásban gyönyörködni.
