Az olasz kormány célja, hogy az állami költségvetésben tátongó hiányt betömje - írja az index.hu.

2022. június 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadóról szóló rendelet, amelyben átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a kormány hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra. 

Az intézkedés a többletnyereség váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség megadóztatását jelentette.

Idén már terítékre került az extraprofitadó csökkentése is,

az index.hu-nak adott év eleji exkluzív interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter elárulta, hogy az extraprofitadót fokozatosan kivezeti a kormányzat. „A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképp csökkenteni fogjuk. Van ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás” – fogalmazott a miniszter akkor.

Korábban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója ismertette a bank tavalyi eredményét, amelyből nagy szeletet hasítottak ki a kormányzati intézkedések: „138 milliárd forint olyan terhet is kellett viselnünk, amelyet az állam intézkedései raktak ránk, különadó, extraadó, moratórium formájában” – jelezte a bankvezér.

A kormány azóta pedig szemmel láthatóan elindult az extraprofitadó csökkentésének útján, júniusban a különadó megfelezéséről is döntött, de ezt állampapír-vásárláshoz köti. 

Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából

– mondta korábban Nagy Márton az Indexnek.

Az olaszok a magyar utat követik?

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette kabinet meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett 40 százalékos adót. Ez az adó egy széles körű intézkedéscsomag részeként került bevezetésre, amely a taxis engedélyektől a külföldi befektetésekig terjed.

A bevezetett adó több mint 2 milliárd eurót hozhat az államkasszába az ANSA hírügynökség szerint. Az új adó az Európai Központi Bank kamatemeléseit követő magasabb kamatbevételeket célozza a kormány keddi nyilatkozata szerint. 

A BANKOK NYERESÉGÉBŐL 19 SZÁZALÉKOT HARAP MAJD KI AZ INTÉZKEDÉS

– állapították meg a Citi elemzői. A lépés nem sokkal azután történt, hogy az olasz bankok kiemelkedő eredményt mutattak fel: az Intesa és az Unicredit az Európai Központi Bank gyors szigorításának hatására már a második egymást követő negyedévben emelte egész éves előrejelzését. Az UniCredit nettó kamatbevétele például 42 százalékkal nőtt az első félévben – mutatott rá elemzésében a Bloomberg.

A kormány közleménye szerint két lehetőség közül választanak, azok közül is azt, amelyik a legmagasabb összeget rakja az államkasszába. A pénzt egy olyan alapba helyezik, amely a családokra és a vállalatokra nehezedő adóterhek csökkentését célzó intézkedéseket finanszírozza.

Az első lehetőség 40 százalékos adót vetne ki a 2022-es és a 2021-es nettó kamatbevételek közötti különbségre – ha a különbség meghaladja az 5 százalékot. A második lehetőség a 2021 és 2023 közötti nettó kamatjövedelmek különbségét célozná meg – 10 százalékos alsó határral. Az adó nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének 25 százalékát.

Korábban az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány elemzésében gyűjtötte össze, hogy az egyes országok milyen formában vezették be vagy tervezik bevezetni a különadókat.

Más országok is lecsapnak a bankok extraprofitjára

Az Egyesült Királyságban a bankokat „nyerészkedéssel” vádolják, mivel az emelkedő kamatlábak jobban növelik hitelezési árrésüket, mint megtakarítási ajánlataikat, miközben nyomást gyakorolnak az ügyfelekre.

A múlt hónapban a brit pénzügyi szabályozó hatóság felszólította a bankokat, hogy gyorsítsák fel a legjobb megtakarítási kamatlábakhoz való hozzáférés javítására irányuló erőfeszítéseiket. Egyes ellenzéki politikusok a megélhetési válság nyomán több adó bevezetésének gondolatát vetik fel.

A spanyol kormány is meglepte a befektetőket tavaly, amikor bejelentette, hogy

a kamatlábak emelkedésével a bankokat váratlan adókkal sújtja, hogy két év alatt 3 milliárd eurót szedjen be.

Az adó a tervek szerint 2023-ban és 2024-ben lép életbe, és része annak az intézkedéscsomagnak, amelyet Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetett be az infláció hatásának enyhítését célzó politikák finanszírozására.

(Borítókép: Giorgia Meloni. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)