Pénteken délután tartják az év egyik legfontosabb üzleti eseményét, a Magyar Vállalkozók Napját. A helyszín Budapest, a Művészetek Palotája. Az alkalom fontosságát talán jelzi, hogy ezúttal Orbán Viktor is felszólal - írja a Világgazdaság.
A miniszterelnök a program szerint húszperces beszédre készül az idén a 35. évfordulóját ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett rendezvényen. Ez végül jóval hosszabbra sikerült. Az elhangzottakról a Világgazdaság élőben tudósított fél háromtól.
A Magyar Vállalkozók Napja közel negyed évszázados történetével vitathatatlanul a hazai vállalkozói szektor legrangosabb,
több száz cégvezető részvételével zajló találkozója.
A VOSZ az esemény beharangozójában azt írta, hogy „a Magyarország megbízható üzletembereit felsorakoztató szövetség évről évre egységesen, határozottan képviseli a magyar gazdaság érdekeit, hiszen annak sikeressége elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek és a társadalmi jólétnek”.
A kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréseképp magas szintű kormányzati és szövetségi kitüntetéseket is átadnak. A díjakat Orbán Viktor, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Eppel János, a VOSZ elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adta át.
Alább Orbán Viktor teljes beszédének percről percre tudósítása olvasható.
Megkezdődik Orbán Viktor beszéde
A miniszterelnök azzal a megjegyzéssel nyit, hogy mindig izgalmas, ha vállalkozókkal találkozhat. Egyetértett az előtte felszólalókkal, hogy fontos az együttműködés a politika és az üzleti élet között, de nem olyan egyszerű. Mert két külön világról van szó. Ezért a politika részéről ki kell alakulni egy szellemi alapállásnak az együttműködéshez. Hiszen a piac profitot remél, és ez így van jól. De a politika motivációja, hogy a gazdaság működése összességében legyen jó. „Például a reptér visszavétele a vállalkozóknak üzleti ügy, a politikának viszont nemzetgazdasági kérdés” – húzta alá.
Lehetséges-e, hogy legyen közhaszon?
Szerinte régi kérdés, hogy a magán- és a közhaszon vajon szükségszerűen szemben áll-e egymással. A kommunista gazdaságtan szerint igen, de a polgári gazdaságtan szerint közérdek csak magánérdeken keresztül jöhet létre. Így lesz osztályharc helyett osztálybéke.
Mit köszönhetünk a vállalkozóknak?
Az első, hogy munkát adnak az embereknek. A második, hogy adót fizetnek. A pénzügyminiszter külön kérte Orbán Viktort, hogy ezt említse meg. A harmadik, a vállalkozói tőke. Ez a pénztömeg stabilizálni tudja a magyar gazdaság működését. Jobban állja a válságot a gazdaság, ha van tőkéje. Még 2008–2009-ben egy gyengébb tőkéjű gazdaság kellett hogy viselje a válságot, ami mostani tőkeerejével össze sem vethető. Látszik is a különbség a válságkezelésben, már csak azért is, mert az akkori egy másmilyen kormány volt.
A negyedik, hogy ha a magyar vállalkozások nem működnének, működne helyettük külföldi. Akkor kivinnék az országból a profitot. „A pénznek nincs szaga, de a tulajdonosának van. Megtanultam 2008–2009-ben, hogy amikor kiszáradtak a nyugati anyabankok, rögtön kiszívták a forrást a magyar leányoktól. Ebből vontuk le a következtetést, hogy a magyar bankrendszer fele legalább magyar kézben kell hogy legyen.”
A kormány nem irigy
A magyar kormány tagjai nem irigyek erre a tőkére, hanem még nagyobb sikereket kívánnak a vállalkozóknak. A kormány hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel.
Demján Sándor miatt még néhány dolgot el kell mondani
„Ha egy másik rendezvényen lennénk, azt is megkérdezhetném, kell-e még valamit mondanom, Ildikó” – utalt a miniszterelnök az elhíresült őszödi beszéd zárómondatára. Orbán Viktor azt mondta, hogy más rendezvényen vannak, és Demján Sándor miatt egyébként is el kell még mondania néhány dolgot.
Majdnem pontosan egy éve, hogy a Széchenyi-kártya (amelyet részben Demján Sándor magyar nagyvállalkozó alapított) a 20. születésnapját ünnepelte. Demján Sándor pedig már öt éve nincs velünk. A kormányfő megemlítette, hogy mindenkinek van személyes története az üzletemberről, ezért is tudhatjuk, hogy nagy személyiség volt. Ő két dolgot tanult tőle.
- Az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker. Demján Sándor köztudottan baloldali gondolkodású volt, ő volt a bizonyítéka, hogy van baloldali hazafiság.
- A másik dolog, hogy csak lehetetlenre érdemes vállalkozni. Ez azt jelenti, hogy olyanra kell vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak.
Kiderült, kinek köszönhető a keleti nyitás politikája
Tulajdonképpen Demján Sándornak. Orbán Viktor felidézte, hogy még 2010 előtt, mikor a Fidesz ellenzékben volt, Demján Sándor meggyőzte őt, hogy üljenek fel egy repülőgépre, és vegyék fel a kapcsolatot a kínai politikai és gazdasági szereplőkkel. Először azt válaszolta, hogy az ellenzéki párt szegény, erre nincs pénze. Erre Demján Sándor kifizette a repülőjegyeket.
Milyen lehetetlen dolgokat ért el a kormány?
A kormány csupa lehetetlen dologra vállalkozik – jegyezte meg Orbán Viktor. A liberális gazdaság azt mondja, egyszerre nem lehet növelni a gazdaság teljesítményét és csökkenteni az államadósságot. Pedig sikerült: az idén 77-78 ezermilliárd forint lesz a GDP, miközben 27 ezermilliárdról indultak. A foglalkoztatottság 57-ről 75 százalékra nőtt, az adóék 41 százalékra csökkent. Az államadósság tekintetében sose volt ilyen kicsi a kitettség. Miközben 2010-ben 4 százalék volt a lakosságnál, most 22 százalék. Demján Sándor is mindig emellett érvelt.
Három csapda – jön a céges rezsicsökkentés
Orbán Viktor ezek után arról beszélt, hogy három csapda látszódik most a horizonton:
- a hitelezés csapdája,
- az energiaárak csapdája
- és a fogyasztás csapdája.
Az energiaárak a lakosság szintjén rendezve vannak, de a vállalkozóknak ez egyúttal terhet jelent, hiszen az egyiket a másik keresztfinanszírozza. Ez szerinte nincs így jól, de nem azzal kell kezelni, hogy növelnék a lakossági árakat. Meg kell találni a módját ennek máshogy. A miniszterelnök ezen a ponton tett bejelentést:
a kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy 10 eurós árcsökkentést hajt végre a vállalati energiaáraknál.
A részletek hamarosan ismertté válnak, előzetesen arra lehet tippelni, hogy az ipari villamos energia egységára csökkenhet ennyivel. Orbán Viktor jelezte, hogy további árcsökkentést akarnak előidézni. A hitelezés csapdája kapcsán azt mondta, hogy egyedül ezt nem tudják elkerülni, mert a kamatszint meghatározása mégiscsak a jegybank és a jegybank elnökének kompetenciája. „A kormány az alacsony kamatok oldalán áll” – húzta alá.
Mi a helyzet a fogyasztással?
A miniszterelnök külön is foglalkozott a fogyasztással Egyetért azokkal, akik szerint lassabban fog visszaépülni a lakossági fogyasztás. Szerinte erről külön nem érdemes vitázni, ezt az élet majd eldönti. Szerinte a folyamatok hátterében az áll, hogy a magyar józan faja, amikor nem fogyaszt, akkor megtakarít. Rámutatott, hogy keletkeztek újabb jövedelmek, amit nem használtak fel. Emögött egészséges életösztön húzódik, a kormánynak pedig nem dolga, hogy ezt kibillentse. „Indokolt az óvatosság, de az indokolatlan félelmeket el kell oszlatni. A kormánynak ezért óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes lesz.”
Gazdasági fétisek dőlnek meg: EU-s pénzek
A miniszterelnök újabb témát nyitott ki. Arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban meghatározó gazdasági toposzok, fétisek dőltek meg. Az egyik ilyen, hogy EU-s tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni. Ez szertefoszlott. „Az idei évet úgy védtük ki, hogy egyetlen cent uniós forrást sem kaptunk. Igenis lehet úgy szervezni a gazdaságot, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci forrásokra építünk.”
Ez nem azt jelenti, hogy nem hajtjuk be azt a pár milliárdocskát, amivel tartoznak. Természetesen be fogjuk hajtani
– tette egyértelművé. De mégis tény, hogy fejlesztési transzferek nélkül is képes volt Magyarország komoly eredményeket elérni.
Figyelem! Ez a válság más, mint a többi
Ennek a válságnak, amin lassan túljutunk, van egy sajátossága – folytatta a miniszerelnök. Ez a válság ugyanis nem konjunkturális természetű. Ez a válság nem ilyen, hanem összekapcsolódik egy világpolitikai átrendeződéssel. Ezt is érdemes tehát figyelembe venni. Már csak azért is, mert az eddig megszokott dolgaink nem fognak úgy működni, mint a válság előtt. Meg kell érteni az új követelményeket, és látni kell, hogy az új technológiák iparágaiban a hagyományos nyugati civilizációs előny eltűnt. Van egy átmozgás a világgazdaságban, a keleti technológia versenyre hívja a nyugatit. Mindezt Magyarországon is látjuk: kínaiak gyártanak buszt és reményeink szerint autókat is.
Hogyan nyerhetnek a magyarok az új világrendben?
A magyarok, ha nyertesek akarnak lenni, rá kell kapcsolódniuk az új technológiára, és a meglévő nyugati kapcsolatrendszert ki kell egészíteni a keletivel. Ehhez az új rendszerhez kell igazítani a külpolitikát. De ez sem egyszerű, mert vannak olyan hangok, amelyek szerint meg lehet állítani Kelet felemelkedését. „Szerintem ezzel elkéstünk. De ha nem működünk velük együtt, akkor kimaradunk a gazdasági felemelkedésükből” – mutatott rá a magyar miniszterelnök. A magyar kormány kikövezi ezt az utat, de a vállalkozóknak kell rajta végigmenniük.
Mik lesznek a jövő húzóágazatai?
A miniszterelnök azt is ismertette, hogy a kormány értékelése szerint melyek lehetnek azok az ágazatok, amelyek a közeljövőben húzhatják a magyar gazdaságot.
- A zöldátálláson kívül
- a logisztika,
- az infokommunikáció,
- a hadiipar,
- az élelmiszeripar
- és a gyógyszeripar.
Itt teremhet babér a magyaroknak – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet, hogy érdemes együttműködni a kormánnyal a cégeknek, mert hátha megtudnak többet a jövőről, hátha tudják befolyásolni a szabályozást. Ezt jól csinálták eddig, a kormányfő azt kérte, hogy továbbra is ostromolják őket a javaslataikkal. Azért is érdemes együttműködni, mert lesznek kiemelt fejlesztési irányok, a finanszírozás pedig ezekbe megy majd. „Folytassuk az együttműködést. Zsíros profitot, rengeteg munkavállalót, sikeres vitorlázást kívánok új vizeken” – zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Forrás: vg.hu
Fotó: Máthé Zoltán / MTI, Havran Zoltán / Magyar Nemzet
