Nyugat-Magyarország "meséi" Bariska István tollából

• 2022. május 02., hétfő •
TÖRTÉNETEK KÖNYVE – Távol a Szent Koronától címmel jelent meg dr. Bariska István nyugalmazott főlevéltáros legújabb kötete a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában, amelyet szerdán mutatnak be a nagyközönségnek.
Nyugat-Magyarország meséi Bariska István tollából

A Jurisich Miklós Gimnázium dísztermébe invitálják a téma iránt érdeklődőket 2022. május 4-én 17 órára BARISKA ISTVÁN: TÖRTÉNETEK KÖNYVE –Távol a Szent Koronától című könyv bemutatójára, amely 35 éves kutatómunka gyümölcse.

Egy országrész hosszú korszakáról, nevezetesen Nyugat-Magyarország 15–17. századáról szól, amikor annak jelentős része a Szent Koronáért cserébe a Habsburgok kormányzata alá került.

Innen származik a koronazálog kifejezés is, amely századokon át jellemezte a térséget.

Mátyás király 1483–1491 között visszahódította ugyan a korán elcsatolt területeket, halála után azonban magánjogon újra a Habsburg-dinasztia uralta azokat. A dinasztia 1647-ig nem is engedte ki hatalma alól. 1648-ban a magyar rendek sürgetésére az országrész újra a Magyar Korona részévé vált.

A könyv élvezetes stílusban fejti ki a mondanivalóját. Arra külön figyelmet szentelt, hogy önálló szerkezeti egységekre bontsa azt, amit el akar mesélni. A legfontosabb, hogy folyamatosan megőrzi az elbeszélés frissességét. Nem riadt vissza attól sem, hogy későbbi párhuzamokkal vesse össze a régmúlt tanulságait. Így kaptak helyet a történetekben Arany János, Zichy Mihály vagy éppen Móricz Zsigmond kiemelkedő példái is.

Az embert felnőttkoráig is elkíséri a mese szeretete. Ez magyarázza a szerző mesélő kedvét is. Akkor is, amikor

II. Pius pápa szerelmes novellájáról beszél, és akkor is, amikor az oszmán-török hatalom a keresztény Magyarországra tört.

A 16. században európai jelentőségűvé vált a Porta Bécs elleni második hadjárata, amely 1532-ben Kőszeg alatt fulladt kudarcba. Jurisics Miklós és Ibrahim nagyvezír tárgyalása idővel az európai békerendszer részévé vált a nagyhatalmak 1538. évi váradi békekötésének toldeói ratifikációjával.

Lehetne folytatni a sorsunkat eldöntő fordulatok egész sorával. Így a lelkekért és a hatalomért szárnyra kelő reformáció példáival, az új hatalomgyakorlók boszorkányperekbe csomagolt koncepciós pereivel. Idesorolhatók a hadjáratot követő újjászületés vajúdásai, és az, hogy Kismarton és Kőszeg önállóvá vált. A Bocskai- és a Bethlen-felkelés errefelé tragikus történetei nagyon tanulságosak. Mire 1648-ban lezárult a korszak legvéresebb európai összecsapása, a 30 éves háború, megérett a helyzet, hogy

Nyugat-Magyarország közjogilag is visszatérjen a Magyar Koronához, Kőszeg pedig Vas vármegye egyetlen szabad királyi városává váljon.

Bariska István 1943-ban született Szombathelyen. Magyar-német szakos középiskolai tanár, okleves levéltáros. Szegedi és budapesti egyetemi évei után 1966-1970 között a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium tanáraként működött. 1970-2006 között a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárát vezette, ahol jól hasznosíthatta a német történeti írástanban a paleográfiában megszerzett ismereteit.

 

 

közösség

további frisss

lap tetejére