A budapesti állatkert igazgatójának, a természettudós Xantus Jánosnak köszönhető, hogy az 1866-os megnyitás után két évvel már zsiráfot is láthatott a nagyérdemű Pesten - emlékezik vissza a Mandiner. Addig csak hírből ismerték az emberek ezt a különleges állatot, amelyet akkoriban csak kevesen hívtak zsiráfnak,
sokan nyakoncznak, mások pedig foltos nyakorjánnak nevezték, de a tevepárduc elnevezés is fent maradt.
Xantus János 1867 nyarán előkelő vendéget fogadott, Erzsébet királyné, Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége látogatott el a Városligetbe. Xantus a közös séta során a megfelelő pillanatot kihasználva szóba hozta, hogy a pesti állatkertben sajnálatosan még nincs zsiráf, ellenben Schönbrunnban több is akad (ott már 1828 óta láthattak zsiráfot az érdeklődők). Sisi erre azt felelte, ő támogatja az ötletet, de inkább forduljanak kérvénnyel a férjéhez.
Nem sokkal később aztán értesítést kapott az állatkert vezetése, hogy készüljenek fel, kapnak egy zsiráfot Bécsből. Xantus maga ment el, hogy kiválassza az új lakót. Ott egy Margareth névre hallgató nőstény zsiráfra mutatott. Az állatról tudni lehetett, hogy 1858. július 20-án (tehát napra pontosan 165 éve) született a helyi állatkertben. Azt is megírták a korabeli lapok, hogy Margareth anyja a szudáni egyiptomi kormányzó ajándékaként került Bécsbe. Itthon nagy volt az öröm, hogy végre Pesten is lesz nyakoncz és részben közadakozásból felépítették a zsiráf lakhelyét. Kitettek magukért, hiszen egy valóságos palotát kapott az első pesti zsiráf. 1868. május 15-én, egy gőzhajón hozták Bécsből Pestre, majd négy nap pihenő után, május 19-én már a látogatók is megcsodálhatták. Azokban a napokban mindenki az állatkert új lakójáról beszélt, s ezrek mentek ki a Városligetbe, hogy olyat lássanak, amelyet korábban még soha. A pesti állatkert első zsiráfja nem mellékesen vemhesen érkezett, és augusztus 18-án borja született. A kis zsiráf pedig nyomban bekerült a történelembe, hiszen
az első olyan zsiráf volt a világon, amely állatkertben született állat utódjaként látta meg a napvilágot.
A pestiek aztán nem sokáig örülhettek, hiszen a kis zsiráf három hónapos korában elpusztult. Az újságok szerint kitömték és a Természettudományi Múzeumnak ajándékozták. Az első zsiráfot később aztán több is követte, manapság pedig a Budapesti Állatkert „zsiráfnagyhatalom”, s szinte minden évben születik kis zsiráf az állatkertben. De Margareth-et nem felejtik. Az első pesti zsiráfot, bocsánat, foltos nyakorjánt.
Nyitókép: A budapesti állatkert első zsiráfja a Vasárnapi Újság korabeli rajzán. Forrás: www.zoobudapest.com
Forrás: mandiner.hu
