Éheztetett állat, bedobta kutyáját a folyóba, felgyújtották a kutyát, alultáplálták a házi kedvencet - miért történnek ilyenek a mai napig?

Szerencsére nagyon nagy fókuszt kap ma Magyarországon az állatvédelem: a látencia folyamatosan szorul vissza évről évre, minden egyes ügyre a társadalom és a rendőrség is felhívja a figyelmet. A kormányzatnak nagyon fontos dolga van abban, hogy meghozza azokat a jogszabályi változtatásokat, amivel vissza tudjuk szorítani az állatkínzásokat. Ezért nyújtottunk be egy olyan törvényjavaslatot, ami 2022. januártól hatályba is lépett, ez nagyban szigorítja a Btk-t az állatvédelmi rendelkezések tekintetében. Hogy példát is említsek, a tiltott állatviadalon nem csak a szervezők, de a résztvevők is büntethetők már. Egy csalétek vagy méreg kihelyezésére irányuló előkészület is bűncselekménynek számít. Bizonyos minősített esetekben Európában az egyik legsúlyosabb büntetésnek számít, az elkövető állatkínzó akár öt év szabadságvesztésre is ítélhető.

A számok alátámasztják a jogszabály-módosítás sikerességét?

Ez egy hosszú távú terv része, több év kell a szakértők szerint is, mire meghozza gyümölcsét. Szerencsére azt már el tudom mondani, hogy a tiltott állatviadalok nagyban visszaszorultak, már csak ritkán kerül a rendőrség látókörébe egy-egy ilyen eset. Az állatkínzás is azt mondhatjuk, hogy minden szempontból, ahol fény derül rá, ott megpróbál a rendőrség, az ügyészség és a bíróság is úgy eljárni, hogy szörnyű tetteikkel arányos büntetést kapjanak az elkövetők. 

Az egyik ilyen ügy, amit az előző kérdésénél felhozott, ott például első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték az állatkínzót, aki bedobta a Sajóba a kutyát. Minden olyan cselekményt, ami az állatok ellen történik, azt meg kell büntetni és azon vagyunk, hogy az ügyek ne csak a felszínre kerüljenek, hanem a méltó büntetést meg is kapják az elkövetők. Többek között emiatt van stratégiai együttműködésünk a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvánnyal, a rendőrséggel, a polgárőrséggel, minden olyan hatósági szervvel, akik tudnak minket segíteni állatvédelem ügyében.

Elég ennyi? 

Úgy gondolom, kellenek az elrettentő bírói döntések is. A törvény csak egy keretet biztosít, a bíró az, aki a végén dönt arról – számos körülményt, információt mérlegelve -, hogy milyen súlyosan bünteti az elkövetőt, minél több elrettentő és nagyobb horderejű büntetés következik be, feltételezhetjük, hogy annál jobban visszaszorul a jövőben ezeknek a szörnyű állatkínzásoknak a száma.

Sok ügy sajnos a rendőrségig sem jut el, hogy lehet ezen javítani?

Ez az a terület pont, ahol nagy előrelépést értünk el az elmúlt években, a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest nagyot léptünk előre, az emberek már tudják, hogy lesz következménye annak, ha az állatkínzást bejelentik a rendőrségen. Régen még egy elfogadott társadalmi normaként lehetett ezt a helyzetet jellemezni, mára ez teljesen megváltozott, sokkal felelősségteljesebben tekintünk az állatokra. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mekkora szerepe van és mekkora segítséget nyújtanak nekünk az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, sok ügy hozzájuk kerül először, ugyanis sok helyen Magyarországon nekik jelentik először, ha valaki állatkínzást tapasztal, nem a rendőrségnek. 

Sok esetben kiderült már, hogy ezek a szervezetek jó összhangban dolgoznak a rendőrséggel és közös erővel tudják elkapni az állatkínzókat. Ott működik jól az állatvédelem, ahol a civileknek és a rendőröknek jó a kapcsolata. A civilek kint vannak a terepen, a rendőrök pedig meg tudják akadályozni a bűnelkövetést. A mi feladatunk, hogy minden eszközzel felhívjuk a figyelmet a felelős állattartásra, ezért is indítottunk számos programot, ahol igyekszünk edukálni az embereket, mit is jelent a felelős állattartás. 

Tavaly 1900 oktatási intézményben tartottunk előadást 250 ezer gyereknek az állatvédelmi témahét során, fontos, hogy a legkisebbeknek is elmagyarázzuk, hogyan kell bánni az állatokkal. A ma gyermeke a jövő állattartója. A legfrissebb kutatások szerint tízből hét háztartásban ott egy társállat, ez azt mutatja, hogy egy nagyon fontos téma, amivel foglalkozunk, az meg még fontosabb, hogy Magyarországon nem kötelező állatot tartani, de ha már tartunk, akkor felelősséggel tartozunk.

Az állatkínzók nem kiskorúak, a felnőtteket hogyan lehet edukálni, hogy még kevesebb szomorú eset történjen?

Három éve lettem az állatvédelemért felelős miniszteri biztos, azonnal a felelős állattartás került fókuszba és ezt minél szélesebb körben próbáltuk népszerűsíteni. Nem vitás, hogy a felnőtt lakosságot is edukálnunk kell. Nem ritkán tapasztalunk olyat, hogy a gyerekek tanítják a felnőtteket: egyik esetben a gyermek az iskolában hallotta az előadásunkon, hogy kötelező chipet ültetni a kutyába, ezt a szülő nem tudta, ezért is fontos korosztálytól függetlenül mindenkihez eljutnunk. 

Harminc évvel ezelőtt a mai felnőttek sajnos nem kapták meg ezt a fajta oktatást. Minden kormányzati eszközzel próbáljuk edukálni a felnőtt társadalmat, azonban hozzájuk sokkal nehezebb eljutni, mint mondjuk a gyermekekhez, de szerencsére jó példákkal és hatékonyan kialakított csatornákkal rendelkezünk számukra.

Állatvédelem területén fontos az állatorvosok esete és helyzete, várható-e javulás, lesz-e például éjjel-nappal állatorvosi ügyelet legalább a megyeszékhelyeken? 

Több helyről is jött ilyesfajta jelzés, rajta vagyunk a témán kormányzati szinten, amint megszületik a döntés erről, tájékoztatjuk majd a nyilvánosságot.

Van arra valamilyen statisztika, mely állatokat bántalmazzák leggyakrabban?

Az biztos, hogy a kutyákra és a macskákra fókuszál legjobban a társadalom, de nem szabad erre a kutya-macska-nyuszi háromszögre beszorítani az állatvédelmet, ugyanis a házimellett a vadon élő állatokat és a haszonállatokat is megilleti az állatjólét. Az utóbbi csoportban is több bűncselekményre sikerült fényt deríteni és tudtunk hatóságilag intézkedni, de szám szerint nézve a legtöbb bántalmazás a kutyákat és macskákat érinti.

Forrás: mandiner.hu