A neves olasz tudós saját tapasztalataira, kora magyar tudósaira célzott válaszával. Nos, ha földönkívüliek nem is vagyunk, az vitathatatlan tény, hogy a magyarság lélekszámához viszonyítva feltűnően sok Nobel-díjast adtunk a világnak. Az pedig igazi szenzáció, hogy két nap alatt két magyar tudósnak, Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek ítéltek Nobel-díjat. Alábbi összeállításunkban összegyűjtöttük a magyar és magyar kötődésű Nobel-díjasokat. Van köztük olyan, aki felmenői révén magyar, olyan is, aki Magyarországon tanult, de külföldön futott be sikeres karriert. Ami összeköti őket a neves díjon kívül, hogy mindannyian büszkék voltak magyarságukra is.
1905: Lénárd Fülöp (1862. Pozsony –1947. Messelhausen) fizikai Nobel-díj a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
1914: Bárány Róbert (1876. Bécs – 1936. Uppsala): orvostudományi Nobel-díj a füllel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért
1925: Zsigmondy Richard (1865. Bécs –1929. Göppingen) kémiai Nobel-díj a kolloidoldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért.
1937: Szent-Györgyi Albert (1893. Budapest – 1986. Woods Hole): orvosi és élettani Nobel-díj a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.
1943: Hevesy György (1885. Budapest – 1966. Freiburg): kémiai Nobel-díj az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.
1961:Békésy György (1899. Budapest – 1972. Honolulu) orvosi-élettani Nobel-díj a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért.
1963: Wigner Jenő Pál (1902. Budapest – 1995. Princeton) fizikai Nobel-díj az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.
1971: Gábor Dénes (1900. Budapest – 1979. London) 1971-ben fizikai Nobel-díj a holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért.
1976: Milton Friedman (1912. Brooklyn – 2006. San Francisco): közgazdasági Nobel-díj a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és - elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
976: Carleton Daniel Gajdusek (1923. Yonkers – 2008. Tromsö): fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj –megosztva - a kuru nevű, agyi degeneratív betegség, fertőző természetének felismeréséért.
1986: Polányi János Károly (1929. Berlin –) kémiai Nobel-díj megosztva az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
1986: Elie Wiesel (1928. Máramarossziget – 2016. Manhattan) az „emberiség hírvivőjeként” kapott Nobel-békedíjat.
1994: Oláh György (1927. Budapest – 2017. Beverly Hills): kémiai Nobel-díj a karbokation kémiához való hozzájárulásáért.
1994: Harsányi János (1920. Budapest – 2000. Berkeley) közgazdasági Nobel-díj megosztva a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért.
2002: Kertész Imre (1929. Budapest – 2016. Budapest): 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért.
2023: Karikó Katalin (1955. Szolnok -): orvosi-élettani Nobel-díj, megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
2023: Krausz Ferenc (1962. Mór-) fizikai Nobel-díj - megosztva - az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszer kifejlesztéséért.
