Csökkenő áram- és gázárak könnyítik meg Magyarország téli energiaellátását - írja a mandiner.hu. A két termék ára az ukrajnai háború kezdete után lőtt ki, azóta azonban jelentősen szelídül. A csökkenés okai, hogy az európai energiapiacok többé-kevésbé igazodtak, igazodnak az új helyzethez, a gazdaságok lassulása miatt esik az energia iránit kereslet, és beindult a kényszerű spórolás.

A lakosságnak egyébként sem lenne az árakkal gondja

Az új helyzethez való igazodás energiatakarékossági intézkedéseket, energiahatékonysági fejlesztéseket, a földrész árampiacainak fokozottabb együttműködését, új gázforrások felkutatását és szállítási útvonalak használatát, a gáztárolók nagyobb mértékű feltöltését jelenti. 

Fontos, hogy akárhogyan is alakulnak a piaci árak, a magyarországi lakosságot megvédi a hazai árszabályozás. 

A háztartási áram és gáz (továbbá távhőtarifák és más díjak is) nagyjából tíz éve változatlanok. A rendszer módosítását csak a 2022-es magas piaci árak kényszerítették ki, de csak annyira, hogy 2022. augusztusától az átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiségnél többet használó háztartások a plusz mennyiségért kicsivel többet, de szintén hatóságilag megszabott díjat kötelesek fizetni. E rendszer hatálya 2024. december 31-ig szól, de feltehetően meghosszabbítják.

Jól indult a fűtési idény a piaci vásárlóknak

Az év fennmaradó részében 48,7 – 63,7 forint között várható az áram ára kilowattóránként (kWh), a 2025-ös naptári évben pedig alacsonyabb, 46 – 58 forinton. Az előrejelzést a Smart Gas Consulting tette közzé szeptember 18-án, néhány fontos megjegyzéssel. 

Egyrészt ezek a díjak a teljes tarifán belül magára az áramra vonatkoznak (az energiadíjra), vagyis a rendszerhasználat költsége, az adók és más tarifaösszetevők nincsenek benne. Másrészt a fix áras szerződésekről van szó. Természetesen a fogyasztói energiadíj (ipari áram ára) minden felhasználó esetében más, hiszen a kereskedővel való megállapodás részleteitől függ.

Az áraméhoz hasonlóan „csupasz”, azaz csak a magára a földgázra vonatkozik a várható, úgynevezett molekuladíj várható nagysága is. 

Ez szintén szeptember 18-i várakozás szerint a 2024/2025 gázévben – amely 2024. október 1-től 2025. október 1-ig tart – 6,6 – 24,6 forint lehet kilowattóránként. 

A sáv a 2025. naptári évben kicsit magasabban alakul: 18,6 és 25,6 forint között.

Azt, hogy a mostani és rövid távon várható árak a vásárlóknak mennyire kellemesek, jól mutatja, hogy a 2021 és 2022-es áraknak a tizedét, a tavalyinak is csak a felét teszik ki. Aligha lesz érdemi növekedés, amíg be nem lendül a magyar ipar, így annak az energiaigénye is.

A Mavirnak mindig van dolga

A stabil áramellátás feltételezi az áramtermelés termelésének és keresletének egyensúlyát is. Ennek fenntartásán a rendszerirányító, a Mavir, valamint az áramot a végfelhasználókhoz eljuttató elosztótársaságok folyamatosan dolgoznak, de munkájuk télen kihívásosabb. 

A hazai villamosenergia-rendszer (VER) ugyanis továbbra is télen kapja az éves csúcsterhelést, 

igaz, a bőven 7000 megawatt feletti rekordjait rendre ostromolják a légkondicionálók miatti, nyári csúcsok. A hálózatokon történő téli karbantartás, javítás is nehezebb, márpedig a hálózatokat szinte minden télen célba veszik a viharok és a fagyok.

Az erőművek télen felpörögnek

A rendszeregyensúly megfelelő áramtermelést és árambehozatalt is feltételez. A hazai áramellátás durván egyharmados arányban importon alapul. 

A belföldi termelés mintegy felét a Paksi Atomerőmű adja. 

Műszaki állapotának ellenőrzése és fenntartása hazai, uniós és nemzetközi előírások szerint történik. Ennek köszönhetően a mostani fűtési idényben sem kell attól tartanunk attól, hogy valami megzavarná a termelését, persze kisebb, és a nukleáris termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó műszaki problémák mindig adódhatnak. A télen várhatóan csökken azon esetek száma is, amikor az erőművet rendszerszabályozási okból (a nekilendült naperőművek áramának befogadása miatt) kisebb termelésre kellene szorítani.

Mivel a naperőművek télen kevesebbet termelnek, az országnak a nyárinál nagyobb gáz- (és más-) alapú áramtermelésre, és nagyobb importra is szüksége lesz. E kitettség azonban nem újdonság, az illetékesek készültek rá. A mostani állapot szerint ezen a téren sem kell áramellátási zavaroktól tartanunk.

Nézzük először az importot: a belföldi áramtermelést meghaladó hazai igények évtizedek óta biztonságosan kielégíthetők a szomszédos országokkal kiépített áramvezetéki összeköttetések és az európai árampiacok elmúlt években megvalósított összekapcsolása révén. 

Igaz, hogy a behozatali lehetőségek közül Ukrajna két éve kiesett, mert a saját áramrendszerét ért háborús károk miatt már maga is importra szorul, de ez exportlehetőségek jelent a magyar áramkereskedőknek.

Gáz is van elég

Az Oroszországból érkező gáz új folyosóra történt terelése után is rendben érkezik évi 3,5 milliárd köbméternyi kék energiahordozó Magyarországra, Szerbián át. Itt azonban van egy nagy kérdőjel. Ha Ukrajna 2025-re valóban nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó megállapodását a Gazprommal, akkor Magyarország sem kapja meg az Ukrajnán, Szlovákián és Ausztrián át a hosszú távú szerződést szerint még járó évi 1 milliárd köbméter gázát. 

Ez azonban pótolható három más irányból és több forrásból is. Horvátország felől az LNG formájában a krk-i kikötő által a fogadott gáz érkezik, Szerbián át minden, ami dél felől tölthető a bulgáriai csövekbe, Románia felől pedig romániai és azeri gázt kapunk.

Az erőművek, a lakosság és az ipar gázellátásának biztonságát az is garantálja, hogy a magyarországi földalatti gáztárolók lényegében megteltek. 

Ez annyi gázt jelent, amennyi a háztartások egész éves ellátásához elég. Persze, ebből a közel 6 milliárd köbméterből levonandó a Szerbia ellátására itt tárolt mennyiség, és azt is figyelembe kell venni, hogy a kitárolási kapacitások korlátot jelentenek a naponta felhasználható tárolói mennyiségből. A hazai távfűtés is döntős súllyal földgáz felhasználásán alapul.

A távfűtők már ugrásra készek

A fűtési szezon rendeletileg szeptember 15-re előrehozott kezdete a távfűtő-rendszerek üzemeltetőinek ír elő kötelezettségeket. A fűtési idény kezdete előtt próbafűtést kell végezniük, az idény alatt gondoskodniuk a hőellátó rendszer ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról. Az idény végén egy újabb ellenőrzés következik, amelyet javítások követhetnek. Az üzemeltető az idényen kívül folytatja a melegvíz-szolgáltatást, és – bejelentett igény esetén – fenntartja/beindítja a fűtést.

Még igényelhető a tűzifa-támogatás

Október 15-ig lehet pályázni a március 15-én megnyílt tűzifa-támogatási rendszerben. A kiírás a települési önkormányzatoknak szól, amelyek szociális célú tüzelőanyag (fa mellett barnaszén) vásárlásához kapcsolódó támogatás mellett pályázhatnak forrásra működőképességük megőrzésére vagy olyan, rendkívüli támogatásra is, amelyet a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítására használnak.

A tűzifaprogram 2011-ben indult, mert a téli időjárás nehézséget okoz a kistelepülésen élő családok, idősek egy részének. Az ötezer fősnél kisebb településeken elérhető program évről-évre több százezer rászoruló családon segít. Az idei keret 5 milliárd forint, ahogyan az előző három évben is ennyi volt. 

Ez azt is jelenti, hogy az infláció miatt – amely a múlt évben kimagasló volt – az 5 milliárd forintból egyre kevesebb tüzelő vásárolható.