„Nem vagyunk veszélyesebbek, mint egy gyógyszergyár” – jelentette ki Fülöp Ferenc, a Huayou csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. közkapcsolati és kormányzati kapcsolati igazgatója az Ácsra tervezett katódgyár ügyében tartott háttérbeszélgetésen. A Huayou első európai beruházásának értéke 1,3 milliárd euró, a kínai cég pedig úgy döntött, nem hajlandó titkolózni, folyamatosan tájékoztatni akarja a közvéleményt és a környékbeli lakosságot a munkák alakulásáról - írja a Világgazdaság.
Ennek megfelelően kedden megalakul az ácsi önkormányzat munkabizottsága, amelyben a környékbeli polgármesterek és a Bamo képviselője mellett civilek is meghívást kapnak, például a „Kiálltunk Ácsért” két tagja is részt vesz az üléseken, amelyeket havonta minimum egy alkalommal tartanak.
Fülöp Ferenc elárulta, az elérhetőségük nyilvános, ám eddig mindössze három e-mailt kaptak, azokra mind válaszoltak is.
Nem lesz ipari szennyvízkibocsátás
A március óta Magyarországon dolgozó Sun Jun, a projekt ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte, minél zöldebb technológiával működtetik majd a gyárat, napelemparkot építenek, szélerőművekben gondolkoznak. A 100 ezer tonna kapacitásra tervezett gyár 44 hektáros területet foglal majd el, a 24 órán keresztül zajló termelésnek 120 megawatt a teljesítményigénye, a kemencéknek folyamatosan működniük kell.
A gyár vízigénye tizede egy hasonló méretű akkumulátorgyárnak, kizárólag hűtésre használják, a legmodernebb technológiának köszönhetően pedig az ipari szennyvízkibocsátás nulla lesz. Napi 27 kamion érkezik majd a gyárhoz, de Ácsra nem kell betérniük az M1-es autópálya közelsége miatt – egyelőre a tervezési folyamatnál tartanak, a próbagyártás 2025 második felében kezdődhet el.
Magyar munkaerő az első számú cél
A gyárban 900 munkavállalóval számolnak, először a környékbeli településeken keresnek munkaerőt, utána a felvidéki magyarokat és a győrieket kérdezik meg, végül egész Magyarországon hirdetnek.
Ha nem találnak elegendő számú érdeklődőt, csak akkor érkeznek kínaiak az országba, az ő részükre 300 apartmanból álló lakótelepet építenek majd fel, azt is Ácson.
Hosszabb távon a Bamo együttműködést tervez a Győri és az Óbudai Egyetemmel, hogy a speciális szakemberképzés segítségével minél több magyar dolgozhasson a katódgyárban.
A Huayou több országot versenyeztetett , Magyarországon pedig húsz helyszínt vizsgáltak meg, először Kelet-Magyarországot, végül Ács mellett döntöttek, mert szerintük ott minden rendelkezésre áll a termeléshez, amelyből évente 4 milliárd eurós bevételt remélnek.
Olcsóbb katódanyag, olcsóbb elektromos autó
A kínai vállalatvezető arról is beszélt, hogy Magyarországon 30 százalékkal drágábbak az elektromos autók, mint Kínában, és csak akkor lesz több belőlük az utakon, ha olcsóbb áron tudják árulni. Ehhez az akkumulátoroknak is kedvezőbb áron kell elkészülniük, az eszközök értékének 40-60 százalékát pedig a katódanyag képezi, tehát kulcsfontosságú, hogy minél hatékonyabban gyártsák.
A tavaly 8 milliárd eurós bevételt termelő, 2002-ben alapított Huayou-nál büszkék arra, hogy a teljes lánc működésében részt tudnak venni, tehát nem csupán a katódanyag gyártásában, de még az akkumulátorok újrahasznosításában is számíthatnak a cégre partnerei. A Bamo vezetői hangsúlyozták, a zöld átállásból nem lehet kimaradni, a Huayou partnerei pedig a világ legnagyobb cégeivel dolgoznak együtt, mint például az Apple, a Huawei vagy a Mercedes.
Nem a konyhában sütik össze az anyagokat
Fülöp Ferenc megjegyezte, a végtermék, a katódanyag nem minősül veszélyes anyagnak – a két összetétel közül a lítium só igen, de az igazgató rámutatott,
nem valakinek a konyhájában sütik össze ezeket, hanem egy gyárban, ahol minden magyar előírást betartanak, amelyek szigorúbbak az uniósnál.
Az anyagokhoz egyébként senkinek sem kell hozzáérnie a kezével az automatizált megoldásoknak hála, ezért is jutottak arra a következtetésre, hogy nem veszélyesebbek egy gyógyszergyárnál – amelyből több is működik Budapesten.
Forrás: vg.hu
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
