Az előírások szerint meghatározott kilométerenként pihenőhelyeket kell kialakítani a hazai gyorsforgalmi utakon. Ezek idáig hiányoztak az M86-os Csorna és Szombathely közötti szakaszáról, most azonban irányonként két-két ilyen pontot adtak át a forgalomnak politikusok, kivitelezők, beruházók és leendő üzemeltetők. A szerdai átadáson dr. Hende Csaba, Vas megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője ismertette a 6 milliárd forintos fejlesztés részleteit. Mint mondta, összesen négy pihenőhely épült most meg. A vámoscsaládi helyszínen tengelysúlymérő állomás is működik, amely elsősorban közlekedésbiztonsági szempontból fontos. A túlsúlyos kamionok fékútja hosszabb, ráadásul rongálják az utak szerkezetét is, amivel nyilván hosszú távon többletköltségeket okoznak a karbantartáskor, ezeket szűrik itt ki. A pihenőhelyen parkolóhelyeket, korszerű vizesblokkot is kialakítottak. Akárcsak a Rábaköz elnevezésű, a Sopronnémeti térségében kiépített kétoldali komplex pihenőhelyen, ám ott egy nyáron árnyékolható szabadtéri fitneszpark és egy játszótér is épült. Sőt, kiderült – és ez országosan is egyedülálló –, hogy ott létrehoztak egy ökumenikus emlékező és imahelyet is.
Az összességében mintegy 200 milliárd forintból épült meg a most teljessé vált M86-os út – hangzott el az átadón, ahol Ágh Péter, a megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselője is méltatta a fejlesztést. Elmondta, hogy végre olyan komfortos és biztonságos lett a közlekedés ezen az úton, akárcsak egy autópályán. Megjegyezte, hogy
a koronavírus-járvány következtében átalakulnak az utazási szokások, és számítani lehet rá, hogy a magyarok jellemzően belföldön töltik majd a nyarat. Számukra, illetve a gazdasági élet szereplői számára is kedvező, hogy a térség látványosságait, fürdővárosait és üzletileg jelentős területeit ilyen korszerű utakon lehet megközelíteni.
Köszönetet mondott képviselőtársának a kitartó lobbimunkáért, amellyel dr. Hende Csaba elérte, hogy a kormány számára prioritássá váljon ez a fejlesztés. A beruházó egyébként a Nemzeti Infrasturktúra Fejlesztő Zrt. volt. A társaság vezérigazgató-helyettese, Nyul Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a ránézésre egyszerű pihenőhelyek milyen komoly elektronikai és informatikai háttérrel rendelkeznek, és utalt a tengelysúlyméréshez kapcsolódó berendezések fontosságára. Hozzátette, hogy a környezetre is odafigyeltek: több száz fát telepítettek, és ügyeltek a zöldfelület, valamint az épített elemek megfelelő arányára. A pihenőhelyek üzemeltetője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lesz, amelynek képviseletében Szilvai József Attila vezérigazgató mondott köszönetet a 21. századi létesítményekért.
Különös hangsúlyt adott a vámoscsaládi pihenőhelyen megtartott ünnepélyes átadónak az a tény, hogy napokon belül emlékezünk meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. A huszadik század legelején még központi helyzetben lévő Szombathely akkor került perifériára, és ez a körülmény hosszú időre meghatározta a térségben betöltött szerepét. – A Nyugat királynője addig az Osztrák-Magyar Monarchia középpontjában feküdt, ám a trianoni határral levágták a város nyugati vonzáskörzetét, és ez a helyzet csak fokozódott a második világháborút követő kommunista hatalomátvétellel – idézte fel a Frisss.hu-nak a változó határ menti viszonyokat dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke. – Szombathely, Kőszeg és az egész környék a két világrendszer határzónájaként mindkét oldalon pusztulásra volt ítélve – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy katonai értelemben valóban elpusztítandó és feláldozható területnek számított. – Ezért nem történt jelentős iparfejlesztés hosszú évtizedeken keresztül, ezért indult hanyatlásnak a vasi megyeszékhely, és azt is tudjuk az amerikai hadsereg nemrég nyilvánosságra került dokumentumai alapján, hogy az atomcsapások egyik kijelölt helyszíneként is számon tartották Szombathelyt. Egy eljövendő harmadik világháború elsődleges hadszíntereként számoltak vele tehát – jegyezte meg a képviselő. Nyilvánvaló, hogy ilyen térségben sem utak nem épülhettek, sem más közlekedési fejlesztés nem valósulhatott meg, de a rendszerváltozással ez a szemlélet gyökeresen megváltozott. – A világpolitikai helyzetnek kellett teljesen átalakulnia ahhoz, hogy Szombathely és térsége a perifériáról ismét centrumpozícióba kerülhessen. A schengeni belépés pedig azzal járt, hogy a szabad mozgás, az áruk szabad szállítása és a vámmentesség révén újra felértékelődött a térség, és Szombathely végre földrajzi elhelyezkedéséből adódóan ismét előnyöket élvezhetett – fogalmazott dr. Hende Csaba, aki elmondta, hogy ekkor még hiányzott a jó megközelíthetőség, ezért sürgető volt bekapcsolni városunkat a gyorsforgalmiút-hálózatba.
– A 2010 előtti, nyolc évig működő balliberális kormány, és a vele azonos pártállású szombathelyi városvezetés erős fogadalmat tett arra, hogy ha törik, ha szakad, 2010-re megépül Szombathely és Győr között a négysávos út. Nos, 3,5 kilométer épült meg. A hiányzó több mint 90 kilométert a 2010 és 2016 között, és most is regnáló kormánynak kellett megépíteni, és örömmel tölt el, hogy ebben a munkában közreműködhettem
– fűzte hozzá az országgyűlési képviselő.
Szombathelyt ez a gyorsforgalmi út végre visszahelyezte a térképre – gazdasági és gazdaságföldrajzi értelemben is.
