A horvátországi foglalkoztatottság növekedéséhez az idei év első négy hónapjában a legnagyobb mértékben a külföldi munkavállalók járultak hozzá, az elemzők pedig arra számítanak, hogy 2024 végére több mint 200 ezer harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem érkezik a hatóságokhoz – írja a horvát nyelvű Vecernji List, a hírt a vg.hu is idézi.

Vendégmunkások Horvátországban: be kell őket integrálni a társadalomba

A lap szerint a foglalkoztatottság rekordon van Horvátországban, utoljára a 2008-as válságot megelőzően dolgoztak ennyien a majdnem négymilliós országban. Mindez nem független a vendégmunkások megjelenésétől, a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet statisztikái szerint ugyanis jelenleg 74 200 külföldi munkavállalót foglalkoztatnak déli szomszédunknál, ami 36 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában.

Horvátország már nem csak a kivándorlók országa

– ezt Drazen Klaric, a Vecernji list főszerkesztője állítja, aki egy konferencián beszélt arról, hogy a horvátokra az elmúlt száz-kétszáz évben a kivándorlás volt a jellemző, így ott vannak 

• Nyugat-Európában, 
• Dél- és Észak-Amerikában, de még 
• Ausztráliában is. 

Mára azonban eljutottak odáig, hogy a bevándorlók száma kétszer annyi, mint a kivándorlóké, „és ez az a pillanat, amikor a politikának, a társadalomnak és a tudománynak másként kell gondolkodnia”. 

Úgy látja, hogy beszélni kell arról, hogyan lehet ezeket az embereket a horvát társadalomba integrálni, Horvátországnak ugyanis külföldi munkaerőre van szüksége. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az is tudja szerinte, hogy nem mond igazat.

„Egyikünk sem áll készen arra, hogy csökkentse azt az életszínvonalát, amivel Európában rendelkezik, és ahhoz, hogy ez a jelenlegi szinten maradjon, valakinek dolgoznia kell” – közölte Klaric, aki elismerte, hogy addig van esély a külföldiek beilleszkedésére, ameddig az arányuk 10-12 százalék között mozog (jelenleg ennek a határán vannak).

Magyarország sem kivétel

A munkaerőhiány és a demográfiai krízis azonban nemcsak Horvátországot, Magyarországot is érinti. Mint azt az év elején megírtuk, nagyságrendileg ma 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként hazánkban: ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, emellett azonban vannak szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti. Ugyanakkor arányaiban még mindig Magyarországon van a legkevesebb vendégmunkás, az összes foglalkoztatott mindössze 1,8 százaléka külföldi munkavállaló, miközben Lengyelországban és Csehországban ugyanez a szám 6, illetve 4,5 százalék, de még a szlovákoknál is 3,5 százalék. 

Bár korábban főként a feldolgozóiparban alkalmazták őket, az ipar gondjai miatt idehaza egyre nagyobb arányban lehet találkozni a turizmus és a szállodaipar területén is harmadik országbeli vendégmunkásokkal.