Július 1-je óta az italgyártók már nem szállíthatnak ki a boltokba nem visszaváltható termékeket, ennek eredményeképpen lassan már csak 50 forintos betétdíjjal rendelkező italokkal (0,1–3 literes űrtartalmú, műanyag, üveg és fém italos dobozokkal) lehet találkozni az üzletek polcain. Évente nagyjából 3,5 milliárd italcsomagolás kerül forgalomba, ami átlagosan napi 9,6 millió betétdíjas terméknek felel meg. Az új palackvisszaváltási rendszer működtetéséért felelős MOHU a hónap elején kiadott közleménye szerint naponta 3,5 millió visszaváltás történik, vagyis 6,1 millió csomagolás nem kerül visszaváltásra - olvasható az Indexen.
Ez azt jelenti, hogy naponta 305 millió forint landol a kukában.
Igaz, az összeg szintre napról napra csökken, ahogyan nő a visszaváltott csomagolások aránya. Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója elmondta, hogy a csúcs 4,5 millió visszaváltott csomagolás volt egyetlen nap alatt, de ez még mindig azt jelenti, hogy 5,1 millió csomagolást, vagyis 255 millió forintot dobtak ki a magyarok a legjobb napon is.
Az elképesztő mennyiségű betétdíjas „hulladéknak” pedig úgy néz ki, nagy piaca van és egyre több „palackvadásszal” kell megküzdenie a forgalmasabb kerületeknek. A környezettudatosságban és a hulladékgazdálkodásban előrelépésnek számító intézkedés káros mellékhatására a Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Töreki Milán hívta fel a figyelmet.
„A lakossági kukák, konténerek, utcai gyűjtőedények tartalmát azok öntik ki, akik ezekben a júliustól már visszaváltható italospalackokat keresnek, hogy így jussanak pénzhez. A probléma nem azzal van, hogy valaki kiemeli a szemétből a palackokat és azokat elviszi, hanem azzal, hogy eközben vandál módon megrongálja a kukákat, a lakossági gyűjtőedényekből az utcára önti a szemetet, a zsákokat széttépi, a tartalmukat szétszórja” – fogalmazott a szakértő egy, a VI. kerület honlapján megjelenő cikkben.
Töreki Milán úgy látja, hogy Terézvárosban azért is jelent ez a jelenség különösen nagy problémát, mert a jelentős áthaladó forgalom és a sok turista miatt az átlagosnál több értékes palack landol a szemetesekben, így szerinte már „Budapest más kerületeiből, sőt vidékről is” Terézvárosba járnak a palackvadászok.
„Az ide érkező, néhány éjszakát eltöltő turisták a sétájuk során elfogyasztott néhány ital palackját nem visszaváltják, hanem az egyik utcai gyűjtőedénybe helyezik. Ugyanez jellemző bárkire, aki az utcán átutazóban elfogyaszt egy palack vizet, hiszen azzal nem fog Repontot keresni, sorba állni, ez nem életszerű” – mondta el a szakértő, aki kérdésünkre részletezte a problémát.
Az elmúlt hónapban csaknem 30 szeméttárolónkat rongáltak meg. Ezt megelőzően két év alatt nem kellett ennyi kukát javítanunk rongálás miatt.
A rongálás elsősorban azért történik, hogy a szeméttároló tartalmához hozzáférjenek. Az elmúlt hónapban minden belső-terézvárosi utcában volt rongálás, legnagyobb számban a Teréz körúton és a hozzá legközelebb eső mellékutcákban” – fogalmazott Töreki Milán, aki szerint hiába váltják vissza egyre többen az italok csomagolásait.
„Azok, akik visszaváltható dobozokért rongálnak, nem tudják, hogy van-e a kukákban számukra értékes tartalom, tehát a rongálás akkor is megtörténik, ha a végén nem találnak semmit, hiszen ez csak utólag derül ki számukra” – mondta a szakértő.
A kerület arra kéri a lakosokat, hogy fokozottan ügyeljenek a szemetesek kihelyezésére vonatkozó szabályokra azért, hogy minél rövidebb ideig legyenek a közterületen a tárolók. Terézvárosban hétfő, szerda és péntek a szemétszállítás napja, a kukákat a gyűjtés előtti napon legkorábban 20 órától lehet kihelyezni, azonban így is bőven marad ideje a palackvadászoknak átkutatni a kukákat.
„A kukázást nem védi ki, ha a megfelelő időpontban, szabályosan rakják ki a házak a kukáikat, hiszen még akkor is van egy teljes éjszaka az elszállításig. Az FKF-nek van egy olyan pluszszolgáltatása, miszerint felár ellenében a szemétszállítók a társasházon belülről hozzák ki reggel a kukákat, illetve azonnal vissza is húzzák azokat, így azok nem kerülnek ki a közterületekre.
Erre a társasházakat kötelezni nem lehet, hiszen ez pluszpénzbe kerül.
Mi magunk törekszünk arra, hogy az utcai gyűjtőket a lehető leggyakrabban ürítsük, és a gyűjtőzsákjainkat is a lehető leghamarabb bevisszük az utcákról” – fejtette ki a Töreki Milán.
A palackvadászok nem csak Terézvárosban jelentek meg. A szakértő elárulta, hogy napi kapcsolatban vannak az FKF munkatársaival, akik hasonló problémákról számoltak be más kerületekben is.
A betétdíjas palackok megjelenése után már néhány héten belül megnövekedett köztisztasági problémával találkozott vállalatunk a VII. kerület utcáin.
A kerületben többszörösére nőtt azoknak a száma, akik a kihelyezett hulladékgyűjtőket áttúrják a visszaváltható palackokért. Nemcsak az utcai hulladékgyűjtő edényeket, de a szemétszállítási napokon a lakosság által kihelyezett szemétgyűjtőket és a napi kézi utcai takarítás során összegyűjtött és a kijelölt kerületi pontokon, ideiglenesen deponált hulladékgyűjtő zsákokat is széttépik és átválogatják, szétszórva a bennük lévő szemetet. A kiszórt hulladékot otthagyják, amit újra és újra össze kell szedni és elszállítani. A visszaváltható palackokat nagyobb zsákokban vagy 240 l-es műanyag kukákban gyűjtik, és a visszaváltás után egyszerűen otthagyják a Repontok mellett vagy az utcán. A beváltási folyamat után pedig a kerület parkjaiban és terein csoportosan, többször bódult állapotban tartózkodnak, inzultálva a köztisztasági dolgozóinkat és a járókelőket, összepiszkítva az utcabútorokat és azok környékét. Így nemcsak a kiszóródott, otthagyott szemétről, a gazdátlan hulladékgyűjtő edényekről kell gondoskodnia vállalatunknak, hanem arról is, hogy nagyobb köztisztasági problémák ne legyenek a közterületeken” – számolt be a helyzetről az Erzsébetváros Kft., a VII. kerület köztisztaságért felelős cége.
„Az elmúlt hetek tapasztalatai azt is mutatják, hogy az automaták nem mindig működnek, sorok alakulnak ki, van, aki 3-4 pontot is végigjár, mire működő automatát talál, és vissza tudja váltani a dobozokat, palackokat. Erre sokaknak se idejük, se energiájuk, ezért kidobják a kukába azokat. A Repontokat hosszan foglalják zsákjaikkal azok is, akik a köztéri kukákból vadásszák össze a visszaváltható dolgokat, hiszen a belvárosi jelleg, a nagyobb palacktalálási lehetőség miatt más, külső kerületekből, sőt vidékről is érkeznek palackvadászok, velük elsősorban az Andrássy úton, illetve a belső-terézvárosi területeken lehet találkozni” – nyilatkozta Töreki Milán.
Simon Gergely, a Greenpeace szakértője szerint a probléma alapját az okozza, hogy sok emberben még nem tudatosult, új rendszer van már több mint egy hónapja, ezért gondolkodás nélkül dobják a kukákba vagy szelektív hulladékgyűjtőkbe az értékes csomagolásokat.
Sok, egyébként jól képzett ember nincs tisztában az új rendszerrel, láttam én is volt kollégámat, aki a szelektívbe ugyan, de kihajította az ötven forintot
– mesélte a szakértő.
„Egy idő után mindenki meg fogja szokni a változást, de a Greenpeace továbbra is azt szeretné, ha az újratölthető palackok terjednének el” – tette hozzá Simon Gergely és megjegyezte, hogy Magyarországon még mindig nincs PET-újrahasznosító, így Németországba és más külföldi országokba szállítják el a palackokat.
(Borítókép: Egy REpont hulladék-visszaváltó Budakeszin 2024. február 7-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)
Forrás: index.hu
