Magyarország gazdasága jelentősen meg fog változni a jövőben, ami nem politikai fordulatot jelent, hanem növekedési gyorsulást, amiben a meglátása szerint a vidéknek jelentős szerepe lesz – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. harmadik Vidék-konferenciájának nyitó előadásán - írja a Világgzadaság.
A Világgazdaság jubileumi konferenciáján, a VG55-ön elmondottakkal szemben most szűkebb területről adott elő. A logisztika és szállítás szerepe a vidékfejlesztésben címet viselő beszédében kifejtette, hogy a 2030-ig terjedő időszakban tíz kihívási pontot lehet detektálni. Ezek között a három legfontosabb, ahol a kormánynak is feladata van:
- a másfélszer nagyobb energiaigény,
- 500 ezer új munkaerő,
- szállítmányozás fejlesztése.
Abban már a privát szektornak is szerepe van, hogy legyenek nemzeti bajnok vállalataink, hogy haladjon a digitális átállás, csökkenjen az államadósság, fejlődjön a high-tech ipar és javuljanak a demográfiai mutatók.
Mely magyar területeken van a legnagyobb fejlődési lehetőség?
A Dél-Dunántúlon és északkeleten van a legnagyobb fejlesztési potenciál, főleg a logisztikában, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne csak raktárparkok terüljenek el mindenfelé. Ezért át kell gondolni, miként kivitelezhető, hogy ne horizontálisan, hanem vertikálisan tároljunk.
Jó adottság, hogy sok és nagy sűrűségű autópályával rendelkezünk, kevés az olyan terület – tíz százalék alatti –, ahonnan egy órán belül ne lenne elérhető gyorsforgalmi út.
Ez azért is fontos, hogy a vidéki lakosságnak ne kelljen feladnia a vidéki létformáját, ugyanakkor, ha a szükség úgy kívánja, tudjon városias környezetben is tevékenykedni.
A magyar közúti tehergépjármű-forgalom a tranzitútvonalakra koncentrálódik, ami kihívást jelent. Magyarország ugyanis három irányból is belépő pont az Európai Unióba, ezért is támogatja a kormányzat, hogy Románia is csatlakozzon a schengeni övezethez, ugyanakkor Szerbia felől, Röszkénél található a legerősebb belépési pont.
Nagy Márton idézte egy 2020 áprilisa és 2021 júliusa közötti felmérés eredményét, amikor 150 perc volt az átlagos határátlépési idő, és ez a mutató mára három óra fölé romlott.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint kritikus, hogy ezen javítsunk, mert a román határátkelők lassúsága megoldódhat a schengeni csatlakozással, Szerbia vonatkozásában azonban nincs ilyen opció, viszont a logisztikában kihagyhatatlan ez az útvonal is.
Jöhet a minimális szolgáltatási díj
Nagy Márton kitért a kurrens járműiparra is, amelyben statisztikája szerint 170-180 ezren dolgoznak, miközben a GDP-növekedésből egy százalékpontot ad a logisztika, és 54 százalékos beruházási rátával dolgoznak. A raktármennyiség 2021-ben még egymillió négyzetméter alatt, ma már kétmillió felett állt, ebben pedig domináns a vidék.
A magyar szállítmányozásban Német- és Olaszország a két fő kiindulási és végcél, ugyanakkor a régiós országokhoz képest nálunk alacsony a szállítás és raktározás súlya a GDP-n belül, habár fejlődik. Nagy szerint nem mindegy, hogy a kamionok fel- és lepakolását magyar cégek és munkavállalók végzik-e, és sajnálatosnak nevezte, hogy a külföldi cégek még országon belül is kiszorítják a honfitársainkat.
Nem magyar cégekkel szállíttatjuk el, amit Magyarországon előállítunk. Ez butaság
– összegezte a miniszter. Hozzátette: mivel a külföldi fuvarozók 2013–2015 óta folyamatos növekedésben vannak nálunk, és nemzetközi összevetésben is zsugorodik a magyar fuvarozók szerepe – EU-s összevetésben lassan a top tízen kívülre szorulnak –, e területen neki és a kormányzatnak is akad tennivalója. Itt említette a minimális szolgáltatási díj bevezetését és az alvállalkozók számának maximalizálását.
Röszkétől nem elfordulni kell!
A tárcavezető az előadása végén ismét kitért Röszkére. Megjegyezte, hogy e problémától nem elfordulni kell, hanem nekifogni egy nagyszabású fejlesztési tervnek, amivel nemcsak az országon belül, hanem régiós összevetésben is fontos logisztikai ponttá válhat.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Forrás: vg.hu
