Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb, őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban, becslésük szerint 2,8 százalékkal – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen megjelent véleménycikkében, amit a vg.hu is összegez.

Bár a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak, az mindenképp biztató, hogy már a külföldi elemzők is látják azt, amit mi: a szankciós válság és az Európai Unió (EU) látszatintézkedései miatt stagnáló Európában a magyar gazdaság a szükséges növekedésbarát intézkedéseknek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat. A tárcavezető feltette a kérdést: mi adja a magyar gazdaság erejét, mi biztosítja, hogy még egy ilyen, külső tényezők által okozott válsághelyzetben sem sérültek a gazdaságunk alapszövetei?

Ezért erős a magyar gazdaság

A legelső sikertényező a társadalmi és politikai stabilitásunk – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve: sajnálatos módon mostanában Afrikától Ázsiáig azzal szembesülhetünk, hogy az egyes kormányzatok, sőt egyes államok léte nem kőbe vésett – hangsúlyozta. Ezért különösen felértékelődik, hogy az unióban egyedülálló módon, Magyarországon 14. éve töretlen a hazai kormányzó pártba vetett bizalom. Ezekben a hetekben és hónapokban a nyugati kormányzatok sora fordult el vagy radikálisan vett vissza az ideológiavezérelt, társadalom- és gazdaságátalakító zöldprogramokból.

Az ideológiai klímavédelem ugyanis feláldozta az ipart, a munkavállalókat és így számos helyen magát a jólétet is, miközben valódi, egyébiránt szükséges klímavédelmi eredményeket nem tudott felmutatni

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Ezért kényszerülnek a kormányzó elitek (megjegyzem, nagyon helyesen) visszatérni az önellátást fókuszba helyező, emberarcú, pragmatikus energiapolitikához.

A magyar politikai stabilitás titka, hogy nem kiváltságos üzleti lobbicsoportok vagy külföldi szervezetek, hanem mindvégig a magyar emberek nézeteit képviselve rendeztük be a társadalmi-gazdasági modellünket. A magyar emberek számára a család és a munka a legfontosabb életszervező értékek,

ezért egy munka- és családközpontú társadalmi berendezkedést, és az annak alapjait erősíteni képes gazdasági és politikai rendszert alakítottunk ki

– írta a miniszter.

Ezzel lezártuk a hazai balliberális oldal által dominált posztkommunista, neoliberális, a kiszolgáltatottságot konzerváló segélyalapú rendszert, amelyben a valós politikai hatalmat nem a választók bizalmát élvező kormányzat gyakorolta, hanem azt a multinacionális vállalatok kezébe adta át – pedig még a közgazdaságtan atyjának tartott Adam Smith is óva intett ettől több mint 200 évvel ezelőtt. 

Hazánkban az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta az unióban – a 2010-es 22. helyről mára a 8. helyre léptünk előre – és az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség.

A munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra, miközben az OECD-átlag ennek kevesebb, mint a fele, Amerikában pedig mindössze ötöde. A világos és széles támogatottságnak örvendő, jövőképet és így stabilitást mutató játékszabályok fenntartásában a magyar emberek is érdekeltté váltak, ezért még az idei, rendkívüli és külső eredetű gazdasági sokk idején is fenntartották politikai támogatásukat a kormányzat felé.

A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt.

A 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, márpedig fenntartható növekedés elsősorban beruházásból születik meg, így talán érthetőbbé válik az EBRD-közgazdászok kedvező előrejelzése is.

A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított. 

Azért is erős ma a magyar gazdaság, mert a politikai stabilitás és a beruházásvezérelt gazdaságpolitika mellett exportvezérelt is.

Nagy Márton szerint bár kicsik vagyunk, de egyben rendkívül nyitottak, erre pedig jól lehetett építeni: a találkozási pont szerepünknek köszönhetően a GDP-arányos termékexportunk az ezredfordulós 51-ről 73 százalékra nőtt, amivel ötödikről harmadik helyre zárkóztunk fel az unióban.

Nemcsak erős a magyar gazdaság, de erős is marad

A bemutatott sikertényezők jól illusztrálják, miért erős ma a magyar gazdaság, és miért képes az uniós átlaghoz képest 2-3 százalékpontos növekedési többletet felmutatni, ami a felzárkózásunk záloga. Azonban a különböző statisztikákban betöltött dobogós pozícióink sokasága sem elég ahhoz, hogy a közepes fejlettség csapdájából való kitörésünket megvalósítsuk.

Kép: MTI