Az új tanév egyébként is anyagilag megterhelő – a tanszerek és iskolakezdéshez kapcsolódó további felszerelések, irodabútorok beszerzését követően – a szülőknek, akiknek még egy kiadással, a menzabefizetéssel is szembe kell nézniük. Mutatjuk, idén mit kapnak és mennyit fizetnek havonta gyermekeik iskolai étkeztetéséért - olvasható a Világgazdaság cikkében.

Menza: muszáj lenne árat emelni

A menzaárak településenként változók, az illetékes önkormányzat határozza meg helyi rendeletben és nagymértékben függnek az önkormányzati finanszírozásától, hogy mekkora a település, milyen helyzetben van, milyen az adóerő-képessége, és mennyire érzékeny szociálisan. Emiatt nehéz pontos árat mondani, de 

nagyjából havi 12 és 30 ezer forint közötti összegbe kerülhet egy gyermek havi étkezése, igaz, a magánintézményekben ez ennél jóval több, akár 50-80 ezer forint is lehet

– mondta a Világgazdaságnak Demeter László, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének szóvivője. Hozzátette: 

a menza havi térítési díja a tavalyihoz képest nem változott, pedig szerinte muszáj lenne árat emelni,

mert bár az élelmiszeripari infláció az utóbbi évben nem nőtt, de az elmúlt években olyan mértékű alapanyag-árváltozás ment végbe, amelyet még mindig nem sikerült lekövetni.

Melyik korosztály étkezik leginkább a menzán?

Életkortól függ, hogy mennyien veszik igénybe a menzát. Míg a legkisebbeknél, a bölcsődéseknél, valamint az óvodásoknál természetszerűleg mindenki, de még a kisiskolás, alsó tagozatos korosztálynál is a többség a menzán étkezik, később, a felső tagozatban már az életkorral csökken a diákok száma, majd a középiskolásoknál már alig akad olyan, aki a menzán költi el az ebédjét.

Arra a kérdésünkre, hogy az étlap kialakításánál mennyire veszik figyelembe a megváltozott igényeket, a szóvivő elmondta, havonta egyeztetnek étlapot a megrendelő önkormányzatokkal, de a közétkeztetés alapjait 2014 óta meghatározza az EMMI-rendelet, amely egyebek mellett pontosan szabályozza azt is, hogy az étrend kellően változatos és egészséges legyen.

A menza sztárja: bulgur

Meg van szabva az is, hogy adott időszakban a gyerekek hányszor kaphatnak tésztát, mindennap háromszor fogyasszanak zöldség-gyümölcsöt, tíznaponta legalább egyszer halat, májat. Olyan aprólékos részletek is szerepelnek a rendeletben, hogy miként álljon össze az egyes fogások beltartalma, azaz mennyi fehérje, szénhidrát, zsír, kalória legyen az adott ételben. Emellett különböző allergiás, diétás étrendeket is kidolgoznak az ételérzékenységben szenvedőknek.

Demeter László úgy fogalmazott, 

komoly kihívás a szolgáltatók számára ezek betartása, dietetikusok tömege dolgozik azon, hogy megfelelően egészséges, változatos étrendet állítsanak össze a menzán étkezőknek. 

Az elmúlt években ráadásul sokat változtak az egyes fogások. A közétkeztetés egyik nagy felfedezettje például a bulgur lett mint köret, amit nagyon megkedveltek a gyerekek. Tapasztalataik szerint sokszor a szülők miattuk kezdték el otthon is használni az egészséges „török rizst” vagy akár a kölest. 

A szakember arról is beszélt, hogy ideje lenne változtatni a menza elnevezésen, ugyanis szerinte a kifejezésnek még mindig rossz, pejoritív hangzása van. Pedig ma a közétkeztetésben jó minőségű, finom ételeket kapnak a gyerekek, amit a szakhatóság rendkívüli módon ellenőriz, mind érzékszervi, mind laboratóriumi vizsgálatokkal – hangsúlyozta.

Fotó: Dodó Ferenc / Kelet-Magyarország
Forrás: vg.hu