„Kós Hubert 200 háton az olimpiai arany topfavoritja.”
A fenti mondatot nem én, nem is egy magyar kolléga, hanem az egyik legtekintélyesebb nemzetközi szaklap, a Swimswam.com szerkesztősége fogalmazta meg az olimpiai úszószámok kezdete előtt - írja az Index.
Nos, a 2022-es budapesti világbajnokság után a tengerentúlra költöző, ott Michael Phelps legendás edzője, Bob Bowman kezei alá került – így többek között a Milák Kristófot 200 pillangón legyőző Léon Marchand csapattársává lett – szupertehetségünk a könnyed előfutamával (1:57.01) és a középdöntőben bemutatott úszásával is alátámasztotta a szakvéleményt. 1:55.96-os idejét, mely a legjobb volt az egész mezőnyben, „egészen korrektnek” minősítve készülhetett a csütörtök esti fináléra.
Az olimpia idejére vizes- és úszókomplexummá alakított La Défense Aréna előtt ezúttal is kilométer hosszan kígyózott a sor már másfél órával az esti program kezdete előtt. Nem véletlen, hogy minden olimpiai esemény közül ide volt a legnehezebb jegyet szerezni, és ha a másodlagos piacon még lehet is valahogy, akkor annak közepes állapotú használt autókéval vetekszik az ára.
Történt mindez annak ellenére, vagy épp azzal együtt, hogy a franciáknak erre az estére igazán komoly éremesély nem volt kilátásban. Ellenben velünk, magyarokkal – akik szintén szép számmal vegyültünk a sorba, a beléptetésünkre várva. Utóbbiak Szabó-Feltóthy Eszter és Molnár Dóra 200 háton történő középdöntőjében (Szabó-Feltóthy 2:09.41-es úszással középdöntőjében hatodik, összesítésben a 10., Molnár 2:09.83-dal futamában ugyancsak a hatodik lett, összesítésben pedig a 12. helyen zárta a versenyt) , valamint az est zárószámaként kiírt 4×200-as női gyorsváltónk tagjainak szoríthattak, még Kós fináléja után.
Azután a finálé után, amire szerencsére nem kellett sokat várnunk, hiszen az esti programot nyitó, Summer McIntosh által új olimpiai rekordot jelentő, 2:03.03-as idővel nyert női 200 pillangó után már rögvest a férfi 200 hát főszereplőit szólították a medencetérbe.
Előzetesen – párizsi formája alapján – a legkomolyabb veszélyt az ötös pályán úszó svájcitól, Roman Mityukovtól (a középdöntőben 1:56.05) és a dél-afrikai Pieter Coetzétől (1:56.09) várhattuk a remélt aranyra. De nevezési idejük alapján az amerikai Jones Keatonban (a világ idei harmadik legjobb idejével, 1:54.61-gyel a neve mellett érkezett az olimpiára), és a meglepetésre csak a nyolcas pályára került spanyol Hugo Gonzálezben (a világ második legjobb idei ideje: 1:54.51) is ott volt egy jóval jobb teljesítmény reménye. Más kérdés, hogy az olimpia előtt sokak által Kós legfőbb kihívójának gondolt Ryan Murphy példája mutatja, mit érnek a néhány hónappal korábban elért idők: a naptári év legjobb úszásával érkező 29 éves amerikai a döntőbe sem tudott bejutni a La Défense medencéjében. Tokió ezüstérmese egyszerűen kitaktikázta magát a fináléból…
Kós a második legjobb reakcióidővel kapta el a rajtot, és a harmadik-negyedik hely környékén jött fel a víz alól, végül 27.06-os részidővel negyedikként fordult. A kettes pályán úszó Krisztu Aposztolosz nagyon bekezdett az első 100 méteren, Kós közben már harmadik volt 56.30-as falérintéssel. Az utolsó ötvenre jó egy másodperces hátránnyal fordult a második helyen, nagy hajrát nyitott, és jó 15 méterrel a vége előtt szemre megelőzte a görögöt, végül pedig 1:54.26-tal célba csapva megszerezte az aranyérmet!
Az 1:53.27-es olimpiai csúcs nem forgott veszélyben, de ez aligha érdekelt bárkit a medence körül. Az idehaza Magyarovits Zoltán kezei alatt nevelkedett Kós rendkívül jól beosztott, taktikus úszással, szenzációs utolsó ötvennel (28.88) bajnoki címre váltotta favorit mivoltát.
A görög – borítva a papírformát – 56 százados hátránnyal második lett , míg a dobogó harmadik fokára Mityukov állhat fel (1:54.85).
„Még nem tudtam feldolgozni, nem is tudom, mit mondjak – fogott kissé meghatódva értékelésébe az újdonsült bajnok. – Kétszáz hátat érzésre kell úszni, és ma kicsit fáradtnak éreztem magam, így inkább a beosztás mellett döntöttem. Éreztem, hogy jó lesz a második fele, ezen dolgoztunk az elmúlt hónapokban, szóval tudtam, hogy fogok tudni jönni. Az első százra csak annyi volt a cél, hogy ott tudjak lenni az eleje környékén. Örülök, hogy bejött és a vége döntött. A görög riválisból semmit nem láttam a kettesen, de nem is akartam a többiekkel foglalkozni. Tudtam, hogyha megcsinálom azt, amit tudok és kell, akkor minden rendben lesz.”
Forrás: index.hu
