Ez a mostani erőviszonyok mentén azt jelenti, hogy az áruházlánc megérkezne közvetlenül a Lidl és a SPAR mögé, miután beelőzte a Reált, a Pennyt, az Aldit, a CBA-t, a Coopot, sőt még a Tescót is. Utánajártunk annak is, hol tart versenyjogi értelemben a két cég összefonódása - írja cikkében az index.hu.

Az Indotek Csoport az elmúlt években egyre több európai országban jelent meg a retail piacon, befektetéseivel egyre inkább nyitott az agrárium és az élelmiszer-kereskedelem felé – közölték arra a kérdésre, hogy Jellinek Dániel alapító és vezérigazgató milyen rövid távú változásokat szeretne az Auchan-üzlet megkötése után.

Kifejtették: e nyitás egyik jelentős eleme, hogy a vállalat pénzügyi befektetőként 47 százalékos tulajdonrészt – egy erős kisebbségi pozíciót – szerzett a magyarországi áruházakat működtető Auchan Magyarország Kft.-ben,

illetve megvásárolta az Auchan áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét birtokló vállalatot. Megállapították, hogy a tranzakció az Auchan mindennapjaiba nem hoz változást, a vásárlók a továbbiakban is a megszokott kiszolgálást és minőséget várhatják az élelmiszerlánctól.

Az üzleti hétköznapokat érintő, rövid távon jelentkező változások nem lesznek, hiszen a vállalat operatív irányításában az Indotek nem vesz részt, a stratégiai döntéshozatali folyamatokban viszont igen, ennek elemei azonban csak később várhatóak. Az Auchan áruházak korzóinak vonatkozásában is érvényes, hogy rövid távon nem várhatóak változások, az itt lévő üzlethelyiségek bérlői számára jogfolytonosság áll fenn, így

a jelenlegi bérlőknek nem kell új szerződést kötniük, minden változatlan marad, a velük megkötött, érvényes szerződésekben rögzített feltételeknek megfelelően.

Burkolt üzenet a legnagyobbaknak

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Jellinek Dániel – aki az idei 100 leggazdagabb című kiadvány szerint 276 milliárd forinttal Magyarország hetedik legvagyonosabb embere – milyen célok, tervek megvalósítását tartja reálisnak két-három vagy akár négy-öt éves időtávon a kiskereskedelemben. Erre a kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az Auchan áruházak és a Korzók esetében a konkrét jövőbeni stratégiai irányokról, tervekről most még nagyon korai lenne nyilatkozni. Ám a lapunk által jelzett időhorizontra tekintve „alapvetően optimisták”, úgy gondolják, az Auchan és az Indotek Group közötti szinergiák kihasználásával, az ingatlanpiacon meglévő szakértelmük, ingatlanvagyonuk és retail hálózatuk révén a későbbiekben lesz lehetőség új üzletek megnyitására, különös fókusszal a vidéki nagyvárosokra. Ez kulcsfontosságú tényező az eredményes működés szempontjából az alapvetően volumenalapú kereskedelmi szektorban.

A tervünk az, hogy öt-hat éven belül a harmadik legnagyobb piaci részesedéssel bíró szereplővé váljunk, hiszen ehhez megfelelő tőkével és jelenléttel rendelkezünk a tranzakciózárást követően

– bocsátották előre. Tegyük hozzá, ez igencsak ambiciózus, de ilyen háttérrel nem feltétlenül irreális cél, miután a legfrissebb FMCG-piaci toplistán a kiskereskedelmi rangsorra tekintve azt látjuk, az Auchan egyelőre csak a kilencedik. Ha az aktuális erőviszonyokat vesszük alapul, Jellinek Dánielék nagy tervével a Lidl és a SPAR mögé érkezhetnének meg a képzeletbeli dobogóra, megelőzve a Reált, a Pennyt, az Aldit, a CBA-t, a Coopot, sőt még a Tescót is. 

Ez utóbbi azért is lenne szimbolikus, mert amikor korábban időről időre felvetődött a hazai tulajdoni részarány növelésének igénye a szektorban, akkor a leggyakrabban a brit hátterű hipermarketláncon jelent meg a célkereszt. Ám a Tesco végül túl nagy falatnak bizonyult, hasonló okokból a SPAR az asztalra sem került. Üzletileg lett volna ráció a Lidl, Aldi, Penny hármas bármely tagjában, ám információink szerint elsősorban nem is a diszkont működési modell, hanem a német tulajdonosi háttér tántorította el a potenciális vevői kört. A piaci pletykákban visszatérően felreppent a Metro is, a nagykereskedelmi szegmens és a HORECA-szektor azonban nem volt elég csalogató. 

Gólpasszt adni az élelmiszeriparnak

Visszatérve az Auchanra, az Indotekre és a dobogós célokra: a befektetőcsoportnál úgy vélik, a bővülés révén az erősödő üzleti pozíciók elsődleges nyertesei a vásárlók lesznek, akik így „egyre nagyobb számban érhetik el az Auchan kedvező árú, minőségi termékeit”. A távolabbi tervek, célkitűzések között az is szerepel, hogy az Auchan-lánc hazai bővülése révén helyzetbe hozzanak olyan hazai élelmiszer- és agráripari vállalkozásokat, vállalatokat, amelyek versenyképes áron, megbízhatóan és kiváló minőségű termékeket állítanak elő, s így

nemcsak hazai, hanem regionális szintű beszállítókká válhatnak.

Érdekesség, hogy erről korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt az Indexnek.

A tárcavezető megjegyezte: „Minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látom. Nem titok, hogy a célunk a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig. Magyarország és a szektor számára is a legelőnyösebb az lenne, ha ez a folyamat végig magyar kézben lenne. Ez azért is hangsúlyos, mert a belföldi igények kielégítése mellett az is cél, hogy érdemben növeljük a feldolgozott élelmiszer kivitelét.”

Versenyjog: uniós vagy magyar döntés?

Tiszta beszéd, még ha sokan nem is feltétlenül értenek vele egyet. Ez egy hosszabb folyamat, drámai változások nem egyik napról a másikra várhatók. Első lépésként versenyjogilag kell tisztába tenni az Auchan-üzletet, ezért megkérdeztük az Indoteket, bejelentették-e már azt egyáltalán a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH). „A szerződés aláírását követően a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént a tranzakció bejelentése az Európai Unió Versenyhivatala felé, hiszen az üzletben részt vevő mindkét fél, tehát az Auchan és az Indotek Group konszolidált árbevétele ezt tette indokolttá. A versenyhivatali eljárás egy hosszabb, szinte napi interakcióval járó folyamat, amelynek keretében a hivatal rendelkezésére bocsátjuk az elvárt adatokat, dokumentumokat. Az eljárás lezárásának időpontját jelen pillanatban még nem tudjuk megmondani.” 

Azt lapunk érdeklődésére a GVH-nál is megerősítették, hogy az összefonódást feléjük még nem jelentették be. Ez azonban minden jel szerint nem az az eset, amikor csak az egyik félnek lehet igaza: az érintett szereplők mérete miatt valóban indokolt lehet európai szintre vinni az ügyet, ám

ha az uniós szerv úgy ítéli meg, az ügylet nem bír akkora nemzetközi súllyal, nincs szükség a beavatkozására, akkor végeredményben ugyanúgy a nemzeti versenyhatóság jár el, mint ha eredetileg is hozzá fordultak volna.

Érdeklődésünkre arról tájékoztattak:

a bejelentés megtételére nincs törvényi határidő, az egyedüli kikötés ezzel kapcsolatban, hogy a felek az összefonódást a GVH jóváhagyását megelőzően nem hajthatják végre.

Ennek a folyamatnak a részleteiről megtudtuk, hogy „a bejelentést követően, amennyiben a versenyhivatal úgy ítéli meg, hogy a felek már a bejelentésben rendelkezésre bocsátottak minden olyan adatot és információt, amelyek alapján megállapítható, hogy az összefonódás kapcsán versenyaggály nem merül fel, úgy a GVH nyolc napon belül hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek, amely alapján a tranzakció végrehajtható”. Ám amennyiben a bejelentési űrlap a releváns adatok tekintetében hiányos, vagy az összefonódás kapcsán valamilyen versenyaggály merült fel, amelynek vizsgálatát a GVH szükségesnek tartja, úgy versenyfelügyeleti eljárás indul, amelynek határideje 30 nap vagy 4 hónap attól függően, hogy mi okból van rá szükség. A határidő meghosszabbítható. 

Elméleti akadályok
S ha a GVH-hoz kerül az ügy, az Indoteknek és az Auchannak mi mindent kell prezentálni ahhoz, hogy a hivatal az áldását adja a frigyre? „Az összefonódás elbírálásakor a Gazdasági Versenyhivatalnak mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során többek között az érintett piacok szerkezetét, az azon fennálló versenyt, az érintett vállalkozások piaci helyzetét, stratégiáját, valamint az összefonódásnak az érintett piacokon folyó versenyre, az egyéb piaci szereplőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatását vizsgálja a GVH.”

ABBAN AZ ESETBEN TILTANAK MEG EGY ÖSSZEFONÓDÁST, HA A VERSENYRE GYAKOROLT HATÁSOKKAL JÁRÓ HATÉKONYSÁGI ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK MÉRLEGELÉSE ALAPJÁN ÚGY LÁTJÁK, HOGY AZ JELENTŐS MÉRTÉKBEN CSÖKKENTI A VERSENYT AZ ÉRINTETT PIACON.

Amennyiben a versenyprobléma orvosolható, tiltás helyett a GVH előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget is előírhat az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében. Ha az összefonódás kapcsán a GVH nem azonosít versenyaggályt, akkor az összefonódást jóváhagyja. Az Auchan és az Indotek vonatkozásában mindez azonban vélhetően megmarad az elméleti lehetőségek szintjén, egyelőre nem tudni olyan akadályról, amely az összefonódás útjába állna.