Ritka, hogy a nyár közepén centikkel megemelkedik a Balaton vízszintje, de idén ez történt. Nemrég még a tavaink kiszáradásától féltünk, de vajon mire volt elég a mostani özönvíz? - Visszakerültek az elvárható, szokásos vízszintre a hazai tavak, mindössze ennyi történt, azonban azt nem mondhatjuk, hogy extrém magasan állnának. Naivitás lenne egyetlen szezon alatt hosszú távú pozitív hatásról beszélni, tehát
nem szabad túlértékelni a mostani jelenséget.
Járom a Balaton-melléket, és azt tapasztalom, hogy a nádasok és magassásosok ugyan vízben állnak, üde a növényzet, ellenben az aszályos évek előtti állapot még nem állt helyre - fogalmazott lapunknak Szinetár Csaba biológus, az ELTE SEK tanára.
Egy esős nyár nem elég
- A pókok és a rovarok populációi az összeomlás szélén állnak. Ezek az ízeltlábúak nem tudnak ilyen gyorsan talpra állni, drasztikusan lecsökkent a faj- és egyedszámuk egyaránt. Van olyan, egykor jellemző nádaslakó pókfaj, amelynek a balatoni populációit az ezredforduló idején éveken át vizsgáltam, most viszont már a kimutathatósági határ alatt vannak.
Évek óta egyetlen példányát sem sikerül megtalálni.
Több olyan évre lenne szükség egymás után, amely kellően csapadékos - tette hozzá a szakember, aki szerint csakis ott lenne indokolt a szúnyogok vegyszeres irtása, ahol az áradások, avagy a tartós esőzések utáni időszakos szúnyognevelő vízállások jellemzőek. Úgy véli, az aszályos évek és a folyamatos rovarirtószer-kibocsátás (a mezőgazdasági területeken és az úgynevezett vizes élőhelyeken) együtt sodorta veszélybe ezeket az állatokat.
Tartós károk az aszály miatt
Sok helyen a megszokott nyári gyümölcseink sem a virágzás idején tapasztalt lehűlések, kései fagyok miatt hiányoznak a fákról, hanem azért, mert drámaian lecsökkentek a beporzó rovarok népességei. Némán álltak a virágba borult gyümölcsfák. – A Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomás munkatársai számoltak be róla a múlt heti látogatásomkor, hogy az öböl nádasai felett az évtizedekkel ezelőtt szokásos félmilliós fecskerajok helyett ma jó, ha 5-10 ezer egyed megjelenik, és az már soknak mondható. Erre nincs más magyarázat, mint hogy
nincs mit enniük itt a költőterületükön,
és vonulásukat is számos negatív körülmény kíséri - jegyezte meg Szinetár Csaba. Senkit ne tévesszen meg, hogy a lámpák körül még mindig látunk rovarokat, azokat a fény csalogatja oda, a természetes élőhelyük ettől még szinte kihalt.
Balaton: édes- vagy sós vizű?
Tartósan 100 centiméter felett áll a Balaton vízszintje újabban, ez jó hír, közben azonban egyre sósabb a tó vize. - A kontinentális sekély tavaknál ez egy természetes folyamat:
a csapadékos időszakban felhígulnak,
nyáron töményebbé válnak, tehát a sótartalmuk megemelkedik, ez az elszikesedés. Az elmúlt években tapasztalt alacsony vízállás miatt az oldottsó-tartalom megnőtt, de igaz ez a Fertőre és a Velencei-tóra is - tudtuk meg az ELTE biológus tanárától. Mint mondta, az idei nagy esőzések ezen most némileg változtathatnak, de nem kell aggódni, ehhez az élővilág - ha nem drasztikusan gyors a folyamat - alkalmazkodik.
Fotók: Szinetár Csaba
3D légi fotó: NASA Getty Images
