Az augusztusi európai lakossági árampiac nagy meglepetése az volt, hogy Oslóban 29 százalékkal esett a bruttó végfelhasználói ár, alacsonyabbra még a budapestinél is. Ettől persze az évek óta változatlan tarifát élvező magyar főváros megőrizte a legkedvezőbb helyét az uniós rangsorban, amelyen a helyezéseket a többi fővárosban tapasztalt ármozgások alakítják. A 33 európai főváros háztartásainak villamos energia és földgáztarifáit a finnországi VaasaETT hasonlítja össze hónapról hónapra az ausztriai és a magyarországi energiahatóság megbízásából. Elemzésében az uniós országokén kívül szerepelnek Montenegró, Norvégia, Szerbia, Ukrajna, Nagy-Britannia és Svájc adatai is - olvasható a Világgazdaság oldalán.
Lefelé tartanak az európai áramárak
Budapesten egy kilowattóra áramért átlagosan 9,88 eurócentet kellett fizetni az elmúlt hónapban. A hazai ár kis mértékű, év közbeni ingadozását a forint és euró árfolyamának változása okozza. Oslóban azért zuhanhatott akkorát a tarifa, mert tükrözte a piaci áramárak tavaly november óta tartó esését, amelyet csak ez év júliusában szakított meg némi emelkedés. Az oslói mellett kiemelkedő, 11 százalékos volt a rigai csökkenés, de a vizsgált fővárosok több mint harmadában esést mutatott ki a helyi energiahatóságok adataiból dolgozó VaasaETT. A csökkenés a piaci árak eltérő voltán túl azért sem egyenletes Európában, mert más-más a tarifák szerkezete, a helyi támogatás és az árkompenzáció mikéntje is. Így a legtöbb fővárosban lényegében a júliusi szint körül mozgott a bruttó végfelhasználói ár, háromban pedig – Párizsban, Rómában és Amszterdamban – még nőtt is.
Ugyanezek az eltérések magyarázzák, hogy az európai lakossági árak között nagyjából ötszörösek a különbségek, de például Kijev, valamint London és Dublin között tizenegyszeresek.
A három utóbbi fővárost Róma, Prága és Berlin követte a „drágasági” sorrendben, általában pedig a Közép-Kelet-európai országban alacsonyabbak a vizsgált árak.
A budapestinél kissé olcsóbb volt a lakossági áram Belgrádban is, Kijevben pedig az itteni felét sem érte el az ár. A tarifán belül maga a villamos energia, mint termék árára a budapestiben jutott a legkisebb súly, 14 százalékos, míg a legnagyobb, 80 százalékos Lisszabonban (az európai tarifák további elemei az energiaadó – amelyet Magyarországon nem fizetnek a háztartások –, a hálózathasználati díj és az áfa). Ebben a jegyzetben a hazai piaci áramárak sajátos alakulásának okáról olvashat.
Kellemes irányt vett a földgáz európai jegyzése is
A budapesti alá a gázáraival sem tudott menni egyetlen uniós főváros sem augusztusban. A legjobb helyet ezúttal a 2,72 eurócentes kilowattóránkénti ár biztosította számára, de az EU-n kívüli kijeviek a budapestinek csak a kétharmadát fizették, 1,96 eurócentet. A gázárak összehasonlítása egyébként 28 fővárosra terjedt ki, mert Helsinkiben, Oslóban, Podgoricában és Vallettában a háztartások lényegében nem használnak gázt.
A stockholmiak 28,76 eurócentes ára a háromszorosa az európai átlagnak, tizenegyszerese a budapestinek, és majdnem tizenötszöröse a kijevinek.
A magas északi tarifának azonban sajátos oka van –, erre minden alkalommal felhívja a figyelmet a finn elemzőcég –, mégpedig a helyi gázhálózat kényszerű szerkezetéből adódó magas fajlagos költség. A legnagyobb áresés Londonban volt, 13 százalékos mértékét a gáz, mint termék árának gyengülése magyarázza. Az európai gázpiaci tendenciáról már korábban írt a Világgazdaság.
Augusztusban Európa-szerte estek, illetve szinten maradtak a lakossági tarifák, növekedés csak Párizsban, Rómában és Lisszabonban volt, ott is csak alig észlelhető. A földgáz európai jegyzései az elmúlt év októbere óta gyengülnek, a kivétel ez év májusa volt. Stabilitást ad a piacnak, hogy a földrész földalatti gáztárolói magas töltöttséggel várják a fűtési idényt.
Forrás: vg.hu
Fotó: Havran Zoltán
