Afrika kőzetlemezei távolodnak egymástól
Idén január 14-én izzó láva nyelt el több házat a fővárostól, Reykjaviktól délnyugatra fekvő Grindavik város szélénél. A halászváros nagy részét a kitörés veszélye miatt már evakuálták a múlt hónapban, és a legutóbbi vulkáni tevékenység a kitörés óta enyhült - írja cikkében az origo.hu.
AHOGY ARRA A SZAKEMBEREK RÁMUTATTAK, A SZIGET AZ ÚGYNEVEZETT KÖZÉP-ATLANTI-HÁTSÁGON HÚZÓDIK, AMELY AZ EURÁZSIAI ÉS AZ ÉSZAK-AMERIKAI TEKTONIKUS LEMEZT ELVÁLASZTÓ REPEDÉS AZ ÓCEÁNFENÉKEN.
Az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 centiméteres sebességgel.
A vasárnapi kitörés kevesebb mint három éven belül az ötödik volt a Reykjanes-félszigeten, ahol korábban évszázadok óta nem tapasztaltak hasonlót.
Nyolc évszázados viszonylagos szünet és a felszíni aktivitás teljes leállása után a lemezek szétválásának új epizódjába léptünk, amely több évig, esetleg évtizedekig tarthat
– mondta Patrick Allard, a francia Institut de Physique du Globe de Paris vulkanológusa az AFP-nek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
A tudósok már az öt kitörés közül a 2021 márciusi, első esemény előtt látták, hogy a talaj eldeformálódik, a mélyből magma emelkedik fel és szivárog egy három-tíz kilométerrel a felszín alatt lévő területre. Ahogy ez felfelé bugyborékolt a föld hasadékain keresztül, kitörések kezdődtek.
Be kellett zárni a Kék Lagúnát
A két legutóbbi kitörés – a múlt hónapban és vasárnap – Grindavikot fenyegette és rövid ideig tartott, ráadásul nagyon csekély szeizmikus aktivitás előzte meg. Ez a tudósok szerint azt mutatja, hogy „a magma nagyon közel van a felszínhez, készen áll a kitörésre".
A földkéreg vékonysága az Izland alatti törésvonal közelében elősegíti ezeket a magma nyomáskibocsátásokat
– mutatott rá Allard. – De az a mennyiség, amely ténylegesen ki fog törni a földfelszínből, várhatóan nem lesz jelentős.
Hozzátette: a törékeny törésvonal elhelyezkedése valószínűleg továbbra is problémát fog jelenteni. Fenyegetést jelent a közeli Svartsengi geotermikus erőműre, amely a Reykjanes-félsziget 30 ezer lakosának (Izland lakosságának tizedének) áram- és vízellátását biztosítja.
A KITÖRÉSEK MIATT BE KELLETT ZÁRNI A KÉK LAGÚNÁT (BLUE LAGOON) IS, A GRINDAVIK KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ, GEOTERMIKUS GYÓGYFÜRDŐIRŐL HÍRES, NÉPSZERŰ TURISZTIKAI CÉLPONTOT.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, Grindavik nyolcszáz évvel ezelőtti lávafolyamokra épült, ami „felveti a kérdést a város létezésének logikájára vonatkozóan".
És valószínűleg kevés figyelmeztetést kapunk a következő kitörés előtt. A legutóbbi két erupció és során csak néhány órás kritikus szeizmikus aktivitás figyelmeztetett arra, hogy a magma gyorsan a felszínre emelkedik.
FENNÁLLT A VÍZ ALATTI KITÖRÉS VESZÉLYE IS, AMELY „ROBBANÁSSZERŰ JELENSÉGET HOZHAT LÉTRE, MÉG TÖBB VULKÁNI HAMUT SZABADÍTVA FEL".
Az Eyjafjallajokull vulkán 2010-es kitörése hatalmas mennyiségű hamut szórt a légkörbe, ami globális utazási káoszt okozott. Emiatt mintegy 100 ezer járatot kellett törölni, és több mint 10 millió utazó rekedt valahol, távol az otthonától.
