Új intézkedéseket jelentett be Görögország a túlzott turizmus káros hatásainak mérséklése érdekében, miután a dél-európai országba továbbra is rekordszámban özönlenek a látogatók a Covid-világjárvány leküzdése óta - írja a vg.hu.
Az athéni kormányt különösen aggasztja a sétahajóval érkező turisták nagyszámú beáramlása a turisztikai csúcshónapokban, ezért belépődíjakat vezetnek be a Bloomberg beszámolója szerint.
Emellett a szálláshelyekre kivetett, klímaválsággal kapcsolatos adót is megemeli a kabinet – jelentette be Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a Szaloniki Nemzeti Vásáron elmondott beszédében.
Rengeteg a turista, nem bírják tovább a görögök
Minden görög kikötőbe érkező utasnak belépődíjat kell fizetnie, ami a legnépszerűbbek közé tartozó szigeteken, Szantorinin és Mikonoson magasabb lesz. A turistáknak a főszezonban fejenként 20 eurót kell majd lepengetniük. Az áprilistól októberig tartó időszakra vonatkozó szállásadót is megemelik, az így befolyt bevételből a helyi közösségeket támogatják.
Az ország emellett kiterjeszti az úgynevezett „arany vízum” programját azokra a befektetőkre, akik hajlandók legalább 250 ezer eurót a helyi startupokba fektetni. A külföldieknek korábban az ingatlanvásárláshoz kötötték a speciális vízum megszerzését.
Görögország 2023-ban rekordszámú, 36,1 millió látogatót fogadott, 2024 első fél évében pedig 16 százalékkal, 11,6 millióra nőtt az érkezések száma
a Görög Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint. Az idegenforgalmi ágazat mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, így létfontosságú a gazdaság szempontjából.
A turistaáradat mellett lakhatási válság is sújtja a görögöket
A túlturizmus mellett az országot sújtó lakásválság enyhítését szolgálja az az intézkedés is, amelynek részeként
legalább egy évre betiltanak minden új rövid távú lakáskiadást Athén három legfontosabb városrészében.
Azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik a bérleti szerződést rövid távúról hosszú távúra változtatják, három évig nem kell majd bérleti adót fizetniük, és azok a tulajdonosok is mentesülnek ez alól, akik úgy döntenek, hogy bérbe adják a lakásukat, ahelyett, hogy üresen állna.
A lépést indokolja, hogy míg a szállodai kapacitások mindössze 3,5 százalékkal bővültek 2019 és 2023 között, addig a turisztikai célú bérbeadások száma 28 százalékkal ugrott meg ebben az időszakban. Az airbnb-zők ezáltal jócskán felhajtották a helyi ingatlanárakat, ami fokozódó lakhatási válságot idézett elő.
A kormány az intézkedéscsomag részeként egy kétmilliárd euró keretösszegű támogatási programot is indít, melynek célja a jelzáloghitelek kamatköltségeinek csökkentése.
Mások is fellépnek a túlturizmus ellen
Görögország mellett számos más európai ország is küzd a fenntarthatatlan léptékű turizmussal, és hoz lépéseket a mérséklésére.
A lakhatási válság miatt Horvátország is korlátozni készül az Airbnb-t, hogy így szorítsák vissza a túlturizmust, és megfizethetőbbé tegyék a helyiek lakhatását. Az olasz fővárost ellepő rengeteg turista miatt Rómában a város jelképének számító Trevi-kutat tervezik fizetőssé tenni, Velencében pedig már most is napidíjat szednek a villámlátogatásra érkező turistáktól.
