A mandiner.hu utánajárt, hogy melyik desztinációt érdemes választani költségszempontból, és milyen szezon várható legnagyobb tavunknál.

Brutális drágulás jön a Balatonnál, elképesztő áron kínálják a lángost a magyar tengernél – ilyen szalagcímeket olvashatunk évek óta a sajtóban a szezonhoz közeledve. Idén sincs másképp: egyes beszámolók horrorisztikus kiadásokat vizionálnak egy családi nyaralásra, ezzel sokakat elijesztve a Balatontól. Állandó viszonyítási pont lett Horvátország: ha már vízpartra vágyik a magyar ember, érdemesebb az Adriá­ra menni nyaralni, mert anyagilag jobban jár – olvashatjuk a diagnózist. Csakhogy közelebbről megvizsgálva korántsem ez a helyzet, sőt. Nemhogy olcsóbban jön ki az utazás, de akár minőségben is jobbat kaphatunk, ha a Balatont választjuk.

Hosszú hétvégékben gondolkodunk

Idén minden harmadik magyarországi lakos tervez legalább egy balatoni üdülést, a legtöbben nyáron – derül ki a Mandilla hotel és az Opinio piackutató április elején végzett és május végén publikált reprezentatív felméréséből. Eszerint tízből négy budapesti tervez balatoni pihenést, minden ötödik magyarországi lakos pedig még nem döntötte el, hogy üdül-e a tó környékén. A kutatásból megtudható, hogy a balatoni utazást tervezők 71 százaléka – a 20 év alatti fiataloknak a 85 százaléka – leginkább nyári üdülést választ, 11 százalék tavasszal, 14 százalék ősszel, 8 százalék télen is szívesen kikapcsolódik a tónál.

Sok olyan büfé, amely miatt korábban sztereotipikusan ítélték meg a Balatont, mostanra lehúzta a rolót”

A felmérés szerint az üdülésre naponta fejenként legalább 10 és 20 ezer forint közötti összeget szánna a megkérdezettek 66 százaléka. Az összes válaszadó negyede 20–40 ezer forintot kalkulál személyenként, 7 százalék ennél is többet áldozna a napi kiadásokra. A kutatásban részt vevő magyarok fele egy-két napban vagy hosszú hétvégében gondolkodik, negyede egy hetet és minden tizedik válaszadó minimum két hetet tölt a Balatonnál.

Olcsóbb itthon szállodába menni

A kutatásból is jól látszik, hogy a Balaton továbbra is a legnépszerűbb magyar desztinációk egyike, ám tény, hogy az előző évek gazdasági folyamatai miatt megemelkedtek az árak a magyar turizmusban és vendéglátásban is – akárcsak máshol. Szemléltetésképpen: Törökország világviszonylatban a negyedik helyen áll a leglátogatottabb országok listáján, sokáig kedvező ár-érték arányával is meggyőzte az utazókat, ám a múlt év végén 64,8 százalék volt a pénzromlás mértéke, ami súlyosan érintette a vendéglátóhelyeket és a szállodákat. Januárban a Turizmus portál arról számolt be, hogy a török szállodai árak régiótól függően 10-15 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, a vendéglátóhelyek árai pedig megkétszereződtek.

Idén minden harmadik magyarországi lakos biztosan tervez legalább egy balatoni üdülést”

Na de vissza hazai vizekre: bár az utóbbi években itthon is megemelkedtek a nyaralási kiadások, egy friss kutatás szerint még mindig jobban jövünk ki anyagilag, ha az Adria helyett a Balatont választjuk. A részleteket Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos főmunkatársa ismertette a Portfolio Balaton konferencia 2024 elnevezésű rendezvényén május elején Veszprémben. Egyértelműen kiderült: a versenyben a Balaton jött ki nyertesként. A kutatáshoz hétéjszakás nyaralást vettek alapul, a szálláshelyeket pedig egy júniusi, egy júliusi és egy augusztusi időpontban nézték meg, a Booking és a Szállás.hu platformjait használva. A legnépszerűbb balatoni városokat és tengerparti úti célokat vetették össze. „Mindkét esetben a legtöbb magyar vendégéjszakát realizáló települések szerepeltek a kutatásban. A forrás a Balaton esetében a Központi Statisztikai Hivatal volt, Horvátországban pedig a helyi statisztikai hivatal adatai alapján választottuk ki a legtöbb magyar vendégéjszakát regisztráló településeket a tengerparti úti célok közül” – részletezte lapunknak Sulyok Judit. A Balaton esetében Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balaton­lelle, Balatonszemes, Fonyód, Gyenes­diás, Keszthely, Révfülöp, Siófok, Tihany, Zamárdi, Zánka, a horvát városok közül pedig Baška, Crikvenica, Selce, Kraljevica, Krk, Lopar, Abbázia, Vir, Zára, Vodice, Makarska, Medulin, Poreč, Póla, Rovinj került a kutatásba. A költségelemeket a közlekedés, a szállás (szálloda, apartman, kemping), az étkezés és a látnivalók képezték; a szállások esetében négy kategóriát vizsgáltak: kemping ön­ellátással, apartman önellátással, szálloda félpanzióval, szálloda reggelivel. Két felállásban vizsgálták a nyaralási költségeket: mennyit ad ki egy pár, illetve egy négytagú család az utazásra.

Megállapították, hogy egy párnak hét éjszaka Horvát­országban 500–970 ezer forintba, ugyanolyan kategóriákban a Balatonnál 470–685 ezer forintba kerül. Egy négytagú családnál a költségek Horvátországban 600 ezer és 1,8 millió forint, a Balatonnál 630 ezer és 1,18 millió forint között mozognak.

A kategóriákat külön-külön megvizsgálva egyedül abban az esetben kellett többet fizetni a balatoni vakációért, amikor a család a kempingezést választotta önellátással, itt a horvát nyaralás 26 ezer forinttal olcsóbb (606 ezer kontra 632 ezer forint). Ha a párok nyaralását vizsgáljuk, elmondható, hogy minden kategóriában a Balaton jön ki győztesen: az önellátó apartman esetében 118 ezer forinttal drágább az Adria (634 ezer kontra 516 ezer forint), a félpanziós szállodánál 119 ezer forint a különbség a Balaton javára (865 ezer és 746 ezer), a szállodáért reggelivel pedig jelentősen, 287 ezerrel kell többet fizetni Horvátországban (971 ezer kontra 684 ezer).

„Ez a mi kincsünk”

Jól látszik tehát: nem igaz, hogy drágább a nyaralás a Balatonnál – és az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy ezt a magyarok még mindig szem előtt tartják. Persze június elején még csak találgatnak a vendéglátóiparban dolgozók, hogy milyen szezonra számíthatnak, de a pünkösdi hétvége sok helyen optimizmusra adhat okot. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint az év eddigi legforgalmasabb hosszú hétvégéje volt a pünkösdi; a hazai turisták körében leginkább látogatott három település között két balatoni is szerepelt: Balatonfüred és Siófok.

„Bizakodók vagyunk, muszáj annak lenni”

– osztja meg a szezonnal kapcsolatos várakozásait a vonyarcvashegyi strandon dolgozó Ada és Zoli. A Sparhelt bisztró két tulajdonosa már ismerős lehet az olvasónak: az előző két év balatoni szezonját együtt értékeltük a vendéglátószektor szemszögéből a nyár végéhez közeledve. A tavaly a strandok közül elsőként ötcsillagos minősítést szerző Lidóra egyelőre szivárognak az emberek, ami nem meglepő, hiszen még bőven van idő a vakációig. Ada hátrányként említi, hogy idén a tanév meghosszabbodásával rövidül a balatoni szezon. „Nehéz a három hónapos szezonra készülni, hiszen ennyi idő nem sok mindenre elég. Hat hónapra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozók érdemben tudjanak innoválni” – hívja fel a figyelmet Zoli. Hozzáteszi:

fontos volna, hogy a Balaton ne csak a nyarat jelentse az embereknek, ami nem is irreális elképzelés, hiszen a home office elterjedésével sokakat egész évben nem köt röghöz a munka.

Ada szerint a ténylegesen két és fél ­hónap arra is kevés, hogy kiderüljön, megfelelő embereket választottak-e a munkára; ilyen kicsi időintervallumban nincs is próbaidő, amire be lehetne jelenteni a munkavállalókat. „Mi még örülhetünk, mert a nálunk nyári munkát vállaló diákok munkára foghatók: képesek megfogni a seprűt és a lapátot, tudnak mosogatni, a konyhában ügyesen mozognak, de az évek során volt már példa az ellenkezőjére is” – hívja fel a figyelmet. A munkaerőviszonyok kapcsán szerintük változatlan a helyzet: elsősorban szakképzetlen dolgozók állnak munkába a szektorban, és tapasztalataik szerint sok 17-18 éves szegődik el dolgozni a strandra.

A tulajdonosok szomorúnak tartják, hogy évek óta ellepik a médiát szezonkezdés előtt a balatoni árakat és körülményeket kritizáló cikkek, és bár kétségkívül nem minden kifogástalan a tó körüli turizmusban, szerintük a jó dolgokat nem értékeljük kellőképpen.

„Sokan vágynak külföldre, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy van egy Balatonunk páratlan környezeti szépséggel és semmihez nem hasonlítható levegővel. Ez a mi kincsünk, amit értékelnünk kellene” – fogalmaz Ada. Emlékeztet, szintén gyakori panasz, hogy milyen sokba kerül a strandbelépő, de szerinte nem szabad meg­feledkezni arról, hogy mit kapunk cserébe: kulturált vizes­blokkot – egyre több helyen baba-mama szobát –, vízimentő- és egészségügyi szolgálatot, valamint normális tusolási lehetőséget. A horvát beton­strandokon korántsem jellemző mindez.

Szerintük egyre színvonalasabb a balatoni gasztronómia, és sok olyan büfé, amely miatt korábban sztereotipikusan ítélték meg a Balatont, mostanra lehúzta a rolót. „Az embereknek igenis van igényük arra, hogy minőségi szolgáltatást kapjanak, és ezért hajlandók többet fizetni a kényszerszolgáltatások helyett”

– mutat rá Zoli.

„Lehet, hogy nálunk kétszáz forinttal többe kerül az átlagosnál, de biztosan jó is a lángos” – mondják határozottan arra a felvetésre, mit szólnak ahhoz, hogy idén is vitatémának számít a balatoni lángosár. Kérdésünkre, hogy idén mennyivel kellett árat emelniük a büfében, Zoli hangsúlyozza: a 16 százalékos infláció mellett is maximum 10 százalékkal drágábban tudják adni az ételeket. „Nem feltétlenül azért kell árat emelni, mert drágábbak az alapanyagok, sokkal inkább az egyéb költségek miatt. A járulékok megemelkedtek, akárcsak a rezsi, hiszen a vállalkozások nem esnek a kedvezményezetti körbe. A csatornadíj körülbelül a nyolcszorosára, a vízdíj pedig a negyedével emelkedett. Az ekkora mértékű költségnövekedést az árak nem tudják leképezni, hiszen az meghaladná a vendégek ingerküszöbét” – szögezi le. És hogy mindez alapján mi lenne az ideális ár a lángos esetében? „A sajtos-tejfölösé 2800 forint, akárcsak a margherita pizzáé” – mondják. A magyar ember egyébként továbbra is a lángost és a hekket választja előszeretettel, és nagy sláger a hamburger is, a Spartheltben már az elő­szezonban keresett volt. „A vegetáriánus ételekre még inkább hangsúlyt kell helyezni, egyre népszerűbbek a strandolók körében” – jegyzi meg Ada. 

A tavalyi szezonra visszautalva azt mondják, augusztus első felében nem jöttek annyian, mint a korábbi években, pedig a nyár utolsó hónapjában volt a legjobb az időjárás. „A nálunk dolgozó stábot el tudtuk engedni délután négy és hat óra között fürdeni” – idézik fel szemléltetésképpen. Az augusztus 20-ai hétvégén azért már jobb volt a helyzet, sőt utána meghosszabbodott a szezon; 2023 volt az első esztendő, amikor Szent István-nap után is nyitva tartottak.

„Ennyi év után azt tapasztaljuk, hogy augusztus elején robban igazán a Balaton, és nekünk, vállalkozóknak is ez a hónap a valódi bevételszerzési időszak. Júniusban, júliusban az ember még tömködi a lyukakat, ki kell fizetni mindent, és igazából augusztusban kereshető meg a profit. Reméljük, idén erős szezont zárunk”

– fogalmaznak.

Nem csak nyáron él a Balaton

Otthon vagy nyaraló? címmel tartott előadást Navracsics Tibor a Portfolio Balaton-konferenciáján, amelyen a térség előtt álló kihívások álltak a fókuszban. A tó helyzetéről szólva a közigazgatási és területfejlesztési miniszter felhívta a figyelmet a problémákra: a környéken egyszerre vannak jelen az elmaradott térségek és a dinamikusan fejlődő városi halmazok, s az egyik leginkább elöregedő térségről beszélünk az országban. „A diplomások aránya a veszprém–balatonfüredi térségben jó, de a többi részen közepesnek mondható” – tette hozzá, kiemelve, hogy összességében a foglalkoztatottság sem ideális, hiszen a járások többségében átlagos vagy annál gyengébb.  A miniszter szólt a Balaton térségbeli ingatlanár-robbanás hatásairól is, kiemelve, az árszint a kifejezetten magas budai ingatlanokéhoz mérhető, ami rossz üzenet az itt élő fiataloknak. Szerinte gondot jelent, hogy sok esetben nincs pénzük egy-egy ingatlan megvásárlására, és gyakori, hogy az örökölt ingatlanjukat is értékesítik.

Kép: MTI