Az Európai Unió vezetői csütörtökön egyhangúlag megállapodtak abban, hogy 50 milliárd eurós segélyt nyújtanak Ukrajnának – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X-en közzétett bejegyzésében. A megállapodás egyéb részleteiről nem árult el részleteket. A szóban forgó európai uniós támogatással Ukrajna 2024–2027 közötti szükségleteit kívánják fedezni, 33 milliárd euró kölcsönökkel és 17 milliárd euró értékű támogatással, amely az EU-s költségvetésből történne - írja a Világgazdaság.
Ez 383,7 forintos árfolyamon számolva több mint 19,1 ezermilliárd forintot jelent, amit keleti szomszédunk a tervek szerint az újjáépítésre fordítana. Az Európai Tanács elnöke a héten magabiztosnak tűnő nyilatkozatokat tett arra vonatkozóan, hogy a 27 tagállam között megállapodás születik. Ma Alexander De Croo belga miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt az újságíróknak,
hogy a tagállamának vezetői egyezségre jutnak.
Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök érkezésekor szintén azt mondta, hogy óvatosan optimista a megállapodás megkötésével kapcsolatban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanakkor egy francia lapnak adott interjújában olyan megjegyzéseket tett, amelyek szerint a megállapodás lehetséges, de ahhoz kompromisszumkésznek kellene lennie a többi tagállamnak is.
A magyar fél ugyanis azt kérte, hogy a támogatás ne járjon automatikusan, arról évente egyezzenek meg az uniós tagországok. Ez a felülvizsgálat lehetőséget biztosítana az uniónak arra, hogy bármelyik évben megvétózhassák a tagállamok a támogatás további folyósítását. Viszont egy Brüsszelből kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Unió egy eddig sosem látott lépésre készülhetett volna Magyarországgal szemben.
We have a deal. #Unity
— Charles Michel (@CharlesMichel) February 1, 2024
All 27 leaders agreed on an additional €50 billion support package for Ukraine within the EU budget.
This locks in steadfast, long-term, predictable funding for #Ukraine.
EU is taking leadership & responsibility in support for Ukraine; we know what is…
Az EU a segélyek felszabadítása érdekében állítólag arra készült, hogy ha a magyar kormány nem áll el a vétótól, akkor végleg leállítja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Ha ez a lépés megvalósult volna, az gyorsan gyengítené a forint árfolyamát, valamint az államháztartási hiány növekedését idézné elő. A blokk már korábban is alkalmazott pénzügyi nyomást egyes tagállamokkal szemben,
de egy olyan stratégia, amely kifejezetten egy ország gazdaságát veszi célba, eddig példátlan lépésnek számítana.
Az is felmerült, hogy a pénz folyósítását nem lehetne megvétózni, azonban az Európai Bizottság jelentése alapján évente vitát tartanának arról, hogy Ukrajna mire költi el az EU-s pénzeket. Lehet-e vétó, vagy nem, elsőrendűen fontos kérdés, hiszen ha nem lehet, az jelentősen csökkentené az éves felülvizsgálat tétjét, illetve a teljesítéssel elégedetlenek befolyását.
A vezetők alternatívákat is kerestek, amelyek között szerepelt egy Budapest nélküli 26-os megállapodás is. Donald Tusk újságíróknak nyilatkozva viszont azt mondta, nincs B terv az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatással kapcsolatban. Az uniós csúcstalálkozón belüli feszült légkört tovább fokozták a mezőgazdasági termelők tiltakozásai, akik a közelben tüntetnek, sőt egy szobrot is ledöntöttek, hogy tiltakozzanak a blokk zöld politikája és a kereskedelem liberalizálására irányuló intézkedései ellen.
Mindenesetre Orbán Viktor már éjszaka megkezdte a tárgyalásokat: a csúcstalálkozó előkészítése keretében találkozott a magyar kormányfő Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is. Orbán ezen kívül megbeszélést folytatott Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnökkel is, előtte pedig a belvárosban tüntető gazdákkal találkozott.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock