A tavalyi év az inflációról szólt, milyen évet zártak a vasi vállalkozások?

Véleményem szerint átlagban jobb évük volt 2023-ban a cégeknek, mint egy évvel korábban, persze ez nem minden ágazatban igaz.

Vegyük csak az építőipart, amely jelentősen kisebb forgalmat tudhat maga mögött, mint 2022-ben, összességében romlottak a mutatók. És még ezt is tovább bonthatjuk, és találunk némi ellentmondást a tendenciákban, hiszen a szolgáltató jellegű építőipari tevékenység inkább túlterhelt volt. Ha ma fel akarunk fogadni egy szobafestőt vagy egy burkolót, azt a választ kapjuk, hogy rendben, majd júniusban. Miközben azt is halljuk, hogy nincs munka. Inkább a nagy volumenű kivitelezések száma esett vissza tavaly. Remélhetőleg a 2024-es év ismét jobb időszakot ígér az építőipar számára, hiszen idén lendületet kaphatnak a nagyberuházások.

Bontsuk ágazatokra! Milyen éve volt például a turizmusnak?

Ezt egy ellentmondással kezdeném: a turizmus-vendéglátás ágazatban az országos vezetés 10-15 százalékos fejlődést emleget, miközben a résztvevőktől azt halljuk, hogy nehéz év volt a tavalyi. Vagy a statisztikával, vagy a magyaros hozzáállással van a probléma. Érzékelhető, hogy semmi nem elég. Pedig egyértelmű: volt fejlődés, hiszen, ha csak az áremelkedéseket nézzük, már ezzel emelkedést lehet kimutatni a bázisszámokhoz képest.

Szögezzük le: a hazai turizmus komoly sebet kapott azzal, hogy a SZÉP kártyát le lehetett vásárolni az élelmiszerüzletekben. El kell ismerni, a fogyasztók szempontjából ez előnyös intézkedés volt, de eredetileg ennek más a funkciója.

Tehát a turizmusban tapasztalt bevételnövekedés részben az inflációnak, részben pedig a több külföldi vendégnek köszönhető. Nos, összességében fejlődést látunk, de a hazai vendégek száma - és ezáltal a belföldi turizmusban érdekelt cégek bevétele - visszaesett. A magyar vendégek körében egyértelműen szűkült a kereslet. Ugyan Vas vármegye gazdaságának fontos és jól működő ágazata a turizmus, de a Balaton és Budapest vonzerejével nem tudunk versenyezni.

Ami az ipart illeti, a tavalyi első féléves vasi adatok jócskán meghaladták az egy évvel korábbiakat. Bár teljes évre még nem ismertek a számok, látható, hogy jelentős a növekedés, tekintve, hogy a második félév ráadásul mindig erősebb. Összességében tehát az ipar lényegesen jobb évet zárt, mint 2022-ben. Országos viszonylatban Vas vármegyének 3,4 százalékos a részesedése ebben az ágazatban, a lakosságszámot figyelembe véve ez jónak mondható.

Tavaly csökkent a boltok forgalma. Mit tapasztaltak a kereskedők a megyében?

Röviden: a kiskereskedelemben 11 százalékkal esett vissza a forgalom, ez ugyan nem teljes éves adat, de nagyon valószínű, hogy az ünnepek körüli dömping sem javít sokat az összképen. A SZÉP kártya sem segített, bár javított a helyzeten.

Égető gond bizonyos szektorokban a munkaerőhiány. Itt mi a helyzet?

A termelésnek előbb-utóbb komoly gátja lesz ez. Úgy látom, hogy a külföldi munkaerő legális foglalkoztatása az egyik kulcsa lehet a megoldásnak, de be kell tartani a törvény szellemét és betűjét is.

Ausztria elszívó hatása is probléma, naponta tizenötezer ember megy át a vasi határszakaszon, akik a pénzük egy részét itthon költik el, de innen hiányoznak mint munkaerő.

Hozzáteszem, az ingázók döntő többsége jól képzett.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a vendégmunkások hírétől hangos a sajtó. Vas vármegye mennyiben érintett?

Vas vármegyében elsősorban a szombathelyi nagy multinacionális cégeknél merült fel erre az igény, és az ő tapasztalataik ezzel kapcsolatban jónak mondhatók. Ha a szabályok betartása mellett történik a vendégmunkások foglalkoztatása, én ebben nem látok problémát.

A lényeg az, hogy csak azokra a helyekre vegyenek fel külföldieket, amelyeket nem tudnak magyar dolgozókkal feltölteni.

Elvétve Szombathelyen kívül is előfordul, hogy igény van erre a megoldásra, de nem számottevő mértékben.
A kutatás-fejlesztés Vas vármegyében egyelőre nem áll magas színvonalon, a régiónkban ez elsősorban Győrött, illetve Zalaegerszegen figyelhető meg. Szombathelyen a cégeknél már elindultak bizonyos változások, és ennek a súlyát csak úgy lehetne növelni, ha komolyabb beruházások történnének, olyanok, amelyek innovatív megoldásokat hoznak.

Régi panasz, hogy sok az adminisztrációs teher, gyorsan változnak a jogszabályok. Milyen volt 2023 ebből a szempontból?

A törvényi szabályozásokra természetesen szükség van, de az fontos lenne, hogy a jogszabályok jól előkészítettek legyenek. Nézzük meg a PET-palackok visszaváltásának rendszerét. Januárban kellett volna elindulnia, de rögtön fél évvel meghosszabbították az átállás idejét. A visszaváltóhelyeket kiépítették, de a palackok még nem alkalmasak erre. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal (NTAK) kapcsolatban hasonló volt a helyzet, többször meghosszabbították a határidőket, megemelték az összeghatárt, most pedig már mindenkire vonatkozik. Bár volt idő rá felkészülni, az informatikai háttér csak lassan zárkózik fel az intézkedéshez. Van egy negatív hozadéka ennek a helyzetnek: az új rendszerek bevezetésekor az érintettek már eleve halasztásra készülnek, tehát így a morál is romlik.

Gondot okoz még a magas rezsi a cégeknél?

Komoly problémát okozott korábban a cégeknek, hogy lejártak az energetikai szerződéseik, újak pedig még nem voltak, és olyan mértékű különbség volt az egyes szerződések árai között, ami a gazdaság szereplői számára vállalhatatlan volt.

Ez a helyzet részben konszolidálódott

, egyeztetést is tartottunk a cégekkel, a probléma lassan kezd nyugvópontra jutni.

Milyen segítséget kapnak a vállalkozások?

Sok egyéb mellett –  

tájékoztatás, tanácsadások, fórumok, érdekérvényesítés – a vállalkozások finanszírozását segítő Széchenyi Kártya Program az egész kamarai rendszer egyik sikerágazata, és ez a jövőben is tovább működik.

A program többféle konstrukciót kínál a különböző ágazati szereplőknek, akár beruházási, akár forgóeszköz-finanszírozási céljaik megvalósításához, vagy a likvid problémáik kezeléséhez is segítséget tud nyújtani. 

Hogy zajlik a generációváltás a cégekben? Ezekben az esztendőkben aktuális.

Egy helyi hírrel kezdeném: örömteli esemény volt, amikor a kamara elismerést és oklevelet adhatott át Benczenleitner András órásmesternek, aki ötven éve műveli a szakmáját. Ő a nagyapjától vette át egykor a stafétát, aki szintén ötven évig folytatta ezt a tevékenységet. Ma a harmadik generáció dolgozik ugyanebben a szakmában, immár harminc éve.

Ami úgy általánosságban a céges generációváltásokat illeti: a rendszerváltáskor indult vállalkozások alapítói most értek abba a korba, hogy át kell adniuk a cégvezetést, ez azonban finoman szólva sem megy zökkenőmentesen.

Úgy látom, Magyarországon nagyjából 25-30 százalékban eredményes ez a folyamat, de Németországban is csak 45 százalék körüli ez az arány.

Mi ennek az oka? A fiatalok nem szívesen folytatják a szüleik vállalkozását?

Inkább arról van szó, hogy maguk a szülők szánják eleve más pályára a gyermekeiket.

Úgy gondolkodnak, hogy nekem sem volt könnyű, a fiamnak legyen jobb.

Ha egy fémipari vállalkozás vezetőjének született három gyermeke, de mindháromból diplomás lett, egyikük sem megy vissza a fémiparba csak azért, mert generációváltásra van szükség a családi vállalkozásban. A fiatalok más irányba mennek, illetve ha maradnak is az adott szektorban, már a nagyvállalatok is kínálnak számukra olyan vonzó állást, amellyel nem veszi fel a versenyt az az életforma, amelyben még a saját tőkét is kockáztatni kell. Megkezdődött, zajlik a generációváltás Vas vármegyében is, tudunk sikerekről, de ezek nem automatikusak.

Együtt jár ez egy tömegesebb cégmegszűnéssel? Hogy alakult e tekintetben a tavalyi év?

Több cég alakult, mint amennyi megszűnt.

Olyan mértékű cégmegszűnés, amely megrendített volna egy-egy ágazatot, egyáltalán nem volt 2023-ban. Egyéni vállalkozásokról, mikro- és kisvállalkozásokról van szó, részben a generációváltás elmaradása, részben pedig a piaci változások miatt. A nagyok között nem tudunk megszűnésről. Tény, vannak olyan cégek, amelyek komoly nehézségekkel küzdenek, de most úgy tűnik, hogy kilábalnak a krízisből.

Összességében mik azok a vasi sajátosságok, amelyek meghatározták a tavalyi évet?

A járműipar területén jó helyzetben vagyunk. Jól működő cégek a teljesség igénye nélkül Szombathelyen a BPW-Hungária Kft., az Aptiv, ide kapcsolódik részben a TDK Hungary Components Kft., de ott van Szentgotthárd, Sárvár is. Azt lehet mondani, hogy

megyei szempontból az autóipari és elektronikai szektor kiemelten erős.

Ezzel persze kitettebb Vas vármegye a világ járműiparában zajló változásoknak, azonban az mindenképpen a jövő felé mutat és biztató, hogy nagy arányban készülnek nálunk alkatrészek elektromos autóhoz.

A megye járműipara alkalmazkodik tehát az előttünk álló technológiaváltáshoz. Ne feledkezzünk meg a büki állateledelgyárról se, amely országos viszonylatban is jelentős, vagy a nagy faipari cégünkről, ezek mind megállják a helyüket. A turizmusban ugyan volt visszaesés, de az infláció csökkenésével, a reálbér emelkedésével nőhet a kereslet, és ez az ágazat is fejlődhet. Ami a szolgáltatóipart illeti, a jövő ebben van. Fontos a gyártás, az építőipar, de mindent karban kell tartani, ehhez a szolgáltatások bővülésére van szükség. Ennek pedig a szakképzés az alappillére. Az is egyfajta generációváltás, ami a szakemberek világában zajlik, nagyon kell az utánpótlás. Ki kell hangsúlyoznom: Vas vármegye ebből a szempontból nem áll rosszul.