Bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter személyesen nyitja meg a Magyar Vasút 2023 csütörtöki konferenciát, a tárcavezető végül távol maradt. Ezzel együtt sem maradt fajsúlyos bejelentés nélkül a magyar vasút legrangosabb eseménye - írja a Világgazdaság.
Ugyanis Nagy Bálint közlekedési államtitkár rögtön az elején
új korszakot vázolt fel a MÁV-Volán csoport működésében.
Arról beszélt, hogy a napokban a kormány elé kerül előterjesztésként a következő tíz évet felölelő vasútfejlesztési koncepció. Ennek az a célja, hogy újragondolják a magyar mobilitási rendszert, és főszerepet szánjanak a kötöttpályának.
Hogyan változik meg a MÁV működése?
Csakhogy ehhez kiszámíthatóság kell a pénzügyekben. Nagy Bálint ennek kapcsán világossá tette: új alapokra kell helyezni a MÁV-Volán csoport finanszírozását, és új piaci finanszírozási lábat kell kialakítani a vasút fejlesztéséhez.
Ennek részleteit egyelőre nem kívánta ismertetni, de felhívta rá a figyelmet, hogy a vasúti rendszer forrásigénye olyan nagy, hogy hiába is érkeznének meg Magyarországra az uniós források, a központi költségvetés lehetőségein még így is túlmutat a MÁV csoport megújításának finanszírozása. Éppen ezért külső forrásokat és alternatív finanszírozásokat kell feltárni. Világossá tette:
Régi rendszerbe nem öntenek új pénzt,
ezért a közszolgáltatásnak és a MÁV-Volán csoportnak gyökeresen meg kell újulnia mind szervezetében, mind hatékonyságában, korszerűségében, utascentrikusságában, irányításában és mindennapi működésében. Ezzel van összefüggésben, hogy a társaság élére új igazgatósági tagokat választottak, akik piaci tudást és gyakorlatot, illetve más szemléletet hoztak a céghez. Nagy Bálint arra is kitért, hogy olyan vállalatot szeretnének létrehozni, amely társadalmi értelemben is mozgásban tartja az országot. Meggyőződésük ugyanis, hogy a közösségi közlekedés nem csupán arra alkalmas, hogy A-ból B-be lehessen vele eljutni, hanem egyről a kettőre is. „A polgárosodás folyamata összefügg a közlekedéssel. Minél jobbak a szolgáltatások, annál nagyobb a vidék megtartó ereje” – fogalmazott.
Mi a baj a MÁV-val?
Ugyanakkor azt is jelezte, hogy az elfogadás előtt álló koncepciónak – benne egy átfogó árufuvarozási modellel – az is a része, hogy mi lesz addig, amíg nem teszik 21. századivá a járműparkot és a pálya infrastruktúráját, és amíg nem csatlakozik a magyar vasút a nemzetközi nagy sebességű rendszerekhez. Megemlítette, hogy új hidak és alagutak építését tervezik, ahogy hidrogénvonatok beszerzését is, de addig is meg kell menteni a jelenlegi menetrendet. Ha kell, rendkívüli pályafelújítással vagy mozdonybérléssel.
Jelezte, hogy a magyar vasút nem akármilyen időszakát éli, hiszen sok a kihívás, de kevés a lehetőség. „Mi a baj? Az, hogy mostanra összeért több negatív folyamat, amelyek felerősítették egymást. A kötött pálya és a gördülőállomány java részben elérte a nyugdíjkorhatárt. A romlás az elmúlt harminc év eredménye, egyetlen időszakot kivéve, Palkovics László miniszterségét. Alatta újult meg a székesfehérvári és az esztergomi vonal, valamint ment végbe a fővárosi agglomerációs járműflotta modernizációja. A rendszer viszont elment a falig, amit ki lehetett hozni belőle toldozgatással-foltozgatással, azt a magyar vasúti szakma elérte. Köszönet érte” – értékelt.
Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt időszakban több nemzetközi történés is súlyosbította a helyzetet, így kiemelten a háború, az energiaválság és az uniós pénzek jogtalan visszatartása. Számos beszerzést ugyanis éppen ezekre a forrásokra épített a magyar kormány.
Lázár János már hónapokkal ezelőtt szólt a MÁV átalakításáról
A Nagy Bálint által felvázolt, kétségkívül korszakos átalakítás nem előzmény nélküli. Minisztere, Lázár János már május elején beszélt arról, hogy külső forrásokból kell fejleszteni a MÁV-ot és a Volánt. Akkor a Vasutasok Szakszervezete tisztújító kongresszusának megnyitóján vetítette előre, hogy mintegy ötmilliárd dollárnyi külső tőkét vonna be a közösségi közlekedés átalakításába. Szerinte, mivel a nagy állami struktúrák az elmúlt évtizedekben súlyos forráskivonáson mentek keresztül, a MÁV és a Volán csupán árnyéka a 70-es, 80-as évekbeli vagy a Horthy-korszak alatti, esetleg dualizmus korabeli önmagának. Lázár szerint ezért szemléletváltásra van szükség: az ágazatot a rendszerváltás óta eltelt évekkel szemben lehetőségnek kell tekinteni, nem pedig problémának.
Közölte, hogy a pálya korszerűsítésére tíz év alatt évi százmilliárd, a járművekére pedig évi ötvenmilliárd forintra lenne szükség, miközben a munkhelyeket is vonzóvá kellene tenni a fiatalok számára. Ezért elengedhetetlen a piaci finanszírozás megteremtése.
Fotó: KALLUS GYORGY / Világgazdaság, Lang Róbert / Somogyi Hírlap (illusztráció)
