Már korábban is elárasztották a Facebookot az edzős szelfik és a különböző "ennyit futottam annyit futottam" posztok, de ez nem is olyan nagy durranás a fitnesskarkötők és lépésszámlálós mobil alkalmazások korában. Bár sokan úgy gondolják, hogy ezzel motivációt és poztív életszemléletet sugároznak mások felé, de a londoni Brunel Egyetem nemrég elvégzett kutatása szerint ez nem olyan nyerő dolog, mint amilyennek tűnik.
Fotó:life.hu
A kutatók szerint az ilyen tartalmakra rákattanó felhasználók nagy része nárcisztikus személyiség, akik azért osztják meg lépten-nyomon az edzős fotóikat és teljesítményeiket, mert visszaigazolást, elismerést várnak másoktól. Aztán persze érkeznek is a lájkok, ahogy az a nagykönyben megvan írva, ők pedig vágják ki az oldalukra újra és újra a hasonló tartalmakat. Azonban Dr. Tara Marshal szerint a lájk itt nem feltétlenül a kedvelés jele, sokkal inkább az együttérzésé az illető burkolt segélykiáltásával.
A felmérésben megkérdezett felhasználók közül sokan az mondták, hogy zavarják a folyamatosan felbukkanó teljesítmény-bejegyzések, és magamutogatónak, önfényezőnek tartják az ilyesmiket. Ezért azt ajánlják mindenkinek, mielőtt egy edzőterem tükre előtt készített szelfit postolnának, hogy először gondolkodjanak el rajta: ha kívülről néznék a tevékenységüket nem tartanák-e túlzásnak a dolgot?
