Az idei június középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első fél évet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén – emelte ki a Klímapolitikai Intézet, erről írt az index.hu.
Mint írták, júniusban átlagosan a globális átlaghőmérséklet is 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok.
Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról – jelezték. Hozzátették: az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése.
Folytatódik a globális felmelegedés
A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben – írták, majd hozzáfűzték, hogy ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.
A Klímapolitikai Intézet kifejtette, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023), amikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.
A jövő ennél viszont még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy
A MAINÁL 12-13-SZOR TÖBB TARTÓS HŐHULLÁMOS NAPRA SZÁMÍTHATUNK A SZÁZAD VÉGÉIG ORSZÁGOSAN,
sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet. A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein – olvasható a közleményben.
Csökkenni fog a csapadékos napok száma
Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, és növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagy mennyiségű csapadékos napok száma. Ugyanakkor kiemelték, hogy mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.
A mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe: sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid és középtávon csak az adaptáció, míg hosszú távon mindenképpen a mitigáció – a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása – a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben – fogalmazott az MTI a közlemény alapján.
Meghosszabbították a vörös kódot
Eközben a kánikula miatt a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken bejelentette, hogy július 18-ig meghosszabbították a szociális ellátásra vonatkozó úgynevezett vörös kódot.
Az államtitkár kifejtette: a vörös kód egy speciális eljárásrend: a szociális intézményeknek – feladatellátástól függetlenül – kötelességük befogadni az időjárás miatt bajba jutott embereket, hajléktalanokat. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a jelzés másik célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a rendkívüli helyzetre.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a regionális diszpécserszolgálaton lehet jelezni, ha valaki bajba jutott embert lát. A hajléktalanellátó rendszer kihasználtsága országosan 76 százalékos, Budapesten 73 százalékos, tehát van elég férőhely.
