Hazánkban 2020. március 2-án indult el az azonnal fizetési rendszer (AFR), amelyhez hasonló megoldás a világ számos országában létezik” – emlékeztetett megkeresésünkre Fülöp Norbert Attila, a Bankmonitor pénzügyi elemzője. Majd kiemelte: „Abban azonban egyedüliek vagyunk, hogy míg más országokban a rendszerhez való csatlakozás szabadon választható, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valamennyi hazai hitelintézetet kötelezte a csatlakozásra, valamint előírta, hogy a feltételnek megfelelő tranzakcióknak ezen a csatornán keresztül kell díjmentesen teljesülniük.” - írja Világgazdaság.
Az indulást a Giro Zrt. és az MNB ötéves közös munkája előzte meg, és az innováció sikerét jól mutatja, hogy az első egy évben közel 150 millió azonnali tranzakció teljesült összesen 30 ezermilliárd forint összegben. 2023 júliusában már a mintegy 17 941 milliárd forint bankközi klíring tranzakciós forgalom mintegy 13 százalékát tették ki az azonnali utalások.
Elég egy lassú szempillantás
Az azonnali fizetési rendszer legnagyobb előnye a gyorsasága, hiszen ha a feltételek adottak – az egyik legfontosabb, hogy legyen megfelelő internetkapcsolat – a tranzakciónak öt másodpercen belül meg kell valósulnia, míg az ezen idő alatt nem teljesülő tranzakciók további 15 másodperces türelmi időt kapnak. Az utalás 20 másodperc elteltével már automatikusan sikertelennek minősül, amelyről a küldő fél értesítést kap.
A szakértő szerint
míg a kezdeti időszakban viszonylag gyakori volt az időtúllépés miatti elutasítás, mára ilyennel alig találkozunk.
Fülöp Norbert Attila hangsúlyozta: „A szolgáltatás kizárólag elektronikus úton – netbankon vagy mobilbankon –, forintszámláról indított belföldi, eseti átutalásokra érvényes, vagyis két magyarországi bank forintszámlái között, elektronikusan mehet végbe azonnali átutalás. Egyes bankoknál azonban a devizaszámlára küldött átutalások is megvalósulhatnak azonnali fizetéssel.
Még a címzett nevét sem kell ismerni
Az azonnali fizetési rendszer a gyors utaláson kívül egyéb szolgáltatásokat is elérhetővé tesz. Lehetőség van például arra, hogy a számlatulajdonos úgynevezett másodlagos számlaazonosítót regisztráljon a számlájához, így a címzett nevének ismerete nélkül is lehetőség van pénzt utalni a részére. A másodlagos azonosító lehet e-mail-cím, mobiltelefonszám, adóazonosító jel vagy – vállalkozók esetében – akár adószám is. Ezzel a lehetőséggel azonban egyelőre kevesen élnek.
A másodlagos azonosítók közül legtöbben az e-mail-címet és a mobiltelefonszámot használják, de ezek részaránya is mindössze 0,11 százalék a teljes tranzakciószámban.
„Az azonnali fizetési rendszer folyamatos fejlesztéseken megy keresztül, amelynek lépéseit jó előre meghatározta az MNB. Így például 2023. január 1-jén hatályba lépett pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása már tartalmazta azt, hogy idén szeptember 1-jétől az azonnali fizetési tranzakciók értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik – emlékeztetett a szakértő. Bár az utalható összeg felső határának megemelése sokak számára jó hír, növelheti az esetleges téves utalás esetén keletkező kár nagyságát is, ami az utalás gyors feldolgozása miatt fokozott veszély.
Nagyobb összegű utalások esetében ezért továbbra is célszerű körültekintően eljárni, és a tranzakció véglegesítése előtt alaposan ellenőrizni a címzettet és az összeget, mert a véglegesítést követően már nem lesz mód megmásítani a döntésünket.
Ha mégis tévesen utalunk, akkor azt a bankunknak kell jeleznünk, az az úgynevezett Giro rendszeren keresztül felveszi a kapcsolatot a kedvezményezett bankjával, és jelzi neki, hogy az adott utalást szeretné visszavonni az ügyfél. A folyamat nem lesz rövid, jellemzően 30–90 nap telik el addig, amíg történik valami. A fogadó bank jelzi az ügyfelének, hogy a tételt az utaló fél visszahívná, és megkérdezi, hozzá járul-e ehhez. Ha igen, akkor a visszautalás a tranzakciós díjak levonását követően hamarosan megtörténik.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
