Az ókori sör újraélesztésének gondolata akkor fogant meg az ötféle helyi sörkülönlegességet gyártó jeruzsálemi főzde két fiatal tulajdonosának fejében, amikor néhány hónapja egy újságcikkben arról olvastak, hogy a Tel-avivi Egyetem kutatói az izraeli Ros Pina nevű falu melletti földeken talált ősi gabonafajta segítségével elkészítették az évezredekkel ezelőtti "ősgabona" genetikai térképét, és birtokukban vannak a korabelihez hasonlatos gabonaszemek.
Az egyetem kutatói öt kilogramm ősgabonát adtak a kísérlethez, amiből a sörfőzdében húsz liter sört sikerült előállítani. A főzde tulajdonosai a barátaikkal megkóstolták szinte az egész kísérleti eredményt, mára mindössze egy üveg maradt belőle.
A nagyon száraz, erős illatú és sziruphoz hasonlatos nedű elfogyasztása után a sör jeruzsálemi szerelmesei azt állítják: megértették, miért a bor, és nem a sör lett a zsidóságnak a szombati áldáshoz és az ünnepi szertartásokhoz azóta is fogyasztott szakrális itala. A kóstolók szerint más sörökhöz nem hasonlítható, erős méz- és áfonyabogyó-íze lett - édesítőszer és a gyümölcs hozzáadása nélkül.
Noha a kísérlet eredménye különleges állagú és ízű, a gyártók szerint a piacon eladhatatlan, és így egyszeri alkalom lett a Jézus-korabeli ital előállítása.
