Nincs sok ideje annak, aki kíváncsi a sokáig csak a raktárban tartott különleges művekre, mert július 14-ig van csak nyitva a tárlat, de katartikus az élmény, és nem csupán az érintettek számára.

Hat művész alkotásai emlékeztetnek a nyolcvan évvel ezelőtti tragédiára, a szombathelyi zsidók elhurcolására, s ezek mind a Szombathelyi Képtár gyűjteményében voltak,

és mind az "elmondhatatlant" igyekeznek kifejezni a képzőművészet nyelvén. A Deim Pál, Dési Huber István, Kondor Béla, Krón Jenő, Ország Lili és Szász Endre műveiből nyílt kiállításon Sugár Judit avatta be a közönséget az előzményekbe, és kiderült, hogy Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész volt az, aki ismerte a képeket, és a szomorú emléknap alkalmából a bemutatásukat javasolta a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökének. 

Az országos főrabbi a megnyitón a művek befogadásának sokféleségéről beszélt. Mint Frölich Róbert mondta, ahogy a Szentírás más-más módon szól az emberhez a különböző pillanataiban, úgy ezek az alkotások is mást és mást mondanak, ebben rejlik a művészet nagyszerűsége. Többek közt Szász Endre képeiről úgy fogalmazott: döbbenetesek, és majdnem mindent elmondanak a holokausztról.

Nincsenek szavaink, de ezek a festmények beszélnek - jegyezte meg a fekete-fehér, vészkorszakot idéző, átmenetet nélkülöző látványvilágú alkotásokról.

A fénylő, világító arcok az élet reményét sugallják a sötétségben, és lám, sikerült, itt vagyunk - mutatott körbe a mai zsidó közösségre. Más művek kapcsán beszélt arról is:

mi lett volna, ha 1944-ben egy kéz nyúlt volna, és behúzta volna a féket

- ezt a gondolatot fedezte fel a képekben.

Az anyagot Tóth Csaba válogatta össze a tárlatra.

A kurátor a 14 műről elmondta, hogy ezek közül 8 megjárta Auschwitzot, és visszajött onnan,

hiszen Szász Endrének és Kondor Bélának 4-4 festménye része volt az 1965-ben megnyílt, és 1979-ben lebontott magyar barakktárlatnak a haláltábor helyszínén. - Az ismeretlenségből jöttek most elő ezek a művek, hiszen már 1980-tól Szombathelyen voltak, a Képtárépítő Egyesület ekkor kapta meg őket, azonban a raktárból csak tavaly kerülhettek a magyar közönség elé - mondta, és ismertette azt is, hogyan tudtak szembenézni képzőművészként a témával az alkotók.

- Az auschwitzi haláltáborban készült fényképek, amelyek fennmaradtak, a racionális énünkre hatnak, információkat hordoznak, de a képzőművészet hatóköre az érzelmi énünket érinti meg, ezért erősebbek ezek a művek a fényképnél is - fogalmazott Tóth Csaba, akitől megtudtuk: mind Szász Endre, mind Kondor Béla esetében ennél is nagyobb a képegyüttes. Még a művészettörténeti szakma sem nagyon ismerte ezeket, ezért is különleges a bemutatásuk.

A Szombathelyi Zsidó Hitközség, a Szombathelyi Képtár és az Irokéz Galéria közösen rendezte a kiállítást, amely július 14-ig látogatható.

A megnyitó napján a Batthyány téren is várták a közönséget, ott Kardos Tamás fotóművész Mementó címmel válogatott képei emlékeztettek a nyolcvan évvel ezelőtt történtekre.