Anya és fia nagy szeretetben élt szalkszentmártoni otthonában, ami február 13-án porig égett. Sümegi Gyuláné 10 éve özvegy, férjét gyors lefolyású daganatos betegségben vesztette el. Tavaly decemberben az 58 éves özvegyasszonynál is rákot diagnosztizáltak. Gyermekei nagyon megrémültek, hogy édesanyjukat is pont úgy elveszítik, mint az apukájukat. A faluban csak Terikeként ismert asszonyról kizárólag a családja tudta, hogy súlyos beteg. Az asszony mindössze nyugodtan akarta átvészelni a kemoterápiás kezeléseket, és otthonában kihúzni ezt a nehéz időszakot - írja a Ripost.

"Szokásos napnak indult, én készültem a kemoterápiára, a fiam pedig dolgozni. Felkeltem reggel, elláttam mindent, még fel is mostam, mielőtt elindultam. Izgultam, mert az előző kemót rosszul viseltem, tiszta seb lettem. A kezelés több mint négy óra hosszú, ezért be sem gyújtottam" – kezdte a visszaemlékezést az asszony.

"Fél lábbal beléptem és akkor láttam, hogy hatalmas a tűz"

Amíg édesanyja kemoterápián volt, fia, Dávid hazaért, és már az utcára befordulva látta, hogy füstöl az otthonuk. A tűz pedig akkor robbant be, amikor a fiú kinyitotta a ház ajtaját.

Biciklivel jöttem haza, mikor láttam, hogy ez nagyon nagy füst, és akkor is abban reménykedtem, hogy csak a szomszéd tüzel valamit, vagy nem tudom. Próbáltam sietni, kinyitottam az ajtót, fél lábbal beléptem, és akkor láttam, hogy hatalmas a tűz.

Dávid először slaggal próbálta oltani a tüzet, de hamar rájött, hogy ide komolyabb segítségre van szükség, és azonnal hívta a tűzoltókat. A fiú elmondása szerint az volt a legszörnyűbb az egészben, hogy az első füsttől az utolsó lángdarabig végig kellett néznie, ahogy a házuk összedől. Az özvegyasszony ezalatt kemoterápiás kezelésen volt, akinek a fiai nem tudták, hogyan közöljék az újabb csapást édesanyjukkal.

Mondták, hogy na jó, elindulunk haza, de nem biztos, hogy lesz hova hazajönnünk

 – idézte fel az asszony sírva a történteket.

"Mondták, hogy otthon ég az egész ház. Akkor hirtelen arra tudtam csak gondolni, hogy legalább maradjon valami belőle, hogy újra tudjam kezdeni az egészet. A terápia után én elég rosszul vagyok, nemigen szoktam találkozni senkivel. Nem akarom vele terhelni a gyerekeket, ezért is szorítottam érte, hogy maradjon egy sarok, ahova behúzódok, addig amíg lezajlik ez a nagyon rossz időszak, és egész úton hazafelé azon gondolkoztam, hogy csak maradt, belőle valami" – mondta az asszony.

A házhoz érve már sötét volt, ezért csak másnap szembesültek, hogy valósággal porig égett az otthonuk, amin nem volt biztosítás, mivel közel 150 éves volt az épület, és nem volt olyan cég, aki ezt vállalta.

Tisztességesen dolgoztak egész életükben

Sümegi Gyuláné egész életében tisztességesen dolgozott betanított munkásként. Mindent saját maga erejéből ért el, most idegen számára, hogy az emberek segítségére van utalva, de úgy érzi egyedül már nem tudja megoldani a problémáját.

Mindenki azt mondja, most ne szégyelljem, csak olyan rossz az ember fiának, amikor tudja, hogy mindene megvolt már, most meg arra van rászorulva, hogy legalább egy kanalat adjon már valaki

– osztotta meg könnyeivel küszködve az asszony, akinek három fia és két unokája van; most legidősebb fiánál él, de nem szeretné problémáit családjára zúdítani, ezért is szeretné, ha újjá tudná építeni házukat. Aki szeretne segíteni, itt teheti meg! 

Forrás: ripost.hu
Fotó: Bánkúti Sándor