A közgazdászok csupán 4,2 százaléka számít arra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 2024 első negyedévében csökkenti az irányadó rátát. Az FT által megkérdezett elemzők egyharmada azt jósolta, hogy az EKB csak a jövő év második felében kezdi meg a kamatvágást, míg 12,5 százalék szerint erre csak 2025-ben kerülhet sor. A válaszadók közel fele úgy látja, hogy az alapkamatok mérséklésére 2024 második negyedévében kerülhet sor - olvasható a Világgazdaságon.
Az Európai Központi Bank 2022 júliusa óta összesen tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát: a refinanszírozási referenciakamat az eddigi 4,25 százalékról 4,5 százalékra nőtt, míg az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatai 4,75, illetve 4 százalékra módosultak. Decemberben pedig az alacsonyabb inflációs adatok ellenére szinten tartotta a rátákat.
A pénzromlás novemberben éves szinten 2,4 százalékra lassult az eurózónában, ami alig haladja meg az EKB 2 százalékos célját. A felmérésben megkérdezett közgazdászok mintegy 60 százaléka azt jósolta, hogy az infláció 2024 második negyedévében eléri a 2 százalékos küszöböt, de néhányan azt prognosztizálták, hogy utána ismét gyorsulni fog. Ez egybecseng az Európai Központi Bank várakozásával:
a jövő év második felében ismét a drágulás gyorsulásával számol.
A válaszadók több mint fele szerint az EKB hitelessége nem sérült komolyan, míg egyharmaduk szerint az intézmény hírneve csorbát szenvedett, mivel a jegybank tavaly túl lassan kezdte meg a kamatemelést. A legtöbb közgazdász derűlátóan nyilatkozott a pénzügyi válság kockázatáról is: közel 80 százalékuk szerint nem valószínű, hogy a magasan eladósodott dél-európai országok és Németország 10 éves kötvényhozama közötti különbség számottevően emelkedne.
Szigorú vagy laza monetáris politika?
A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenni a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az amerikai Fed, az angol jegybank és az EKB még mindig a szigorú monetáris politika híve, míg Japán a másik végletnek számít: a szigetországban a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betéteinek éves kamata mínusz 0,1 százalék.
Közép-Európában egyszerűbb a helyzet: a régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, múlt héten pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát. A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, melyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett, decemberben pedig szinten tartott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Az MNB decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás jövőre tovább folytatódik.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a Világgazdaságnak küldött kommentárjában megjegyezte: az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán, ami azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.
A 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető.
Jövő év második felében részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul – így fogalmazott az elemző, akinek a prognózisa bővebben itt található.
Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu
