- 21 éve, 2003-ban rendeztük meg az első csatafutást, a mostani mégis „csak” a 20. lesz, miután a Covid-járvány miatt két év kiesett – tájékoztatta portálunkat Woki Zoltán. Az idei verseny szlogenjei: „20. Csatafutás az Olimpia jegyében”, valamint „Nem a győzelem, a részvétel a fontos!”, amely a befutóérem hátlapján is szerepelni fog. Egy nappal korábban – egy olimpiai témájú kiállítás is nyílik a színház aulájában, Pars Krisztián olimpiai bajnok kalapácsvető, Szentgotthárd díszpolgára jelenlétével. Az érdekes képanyag mellett olimpiai emléktárgyak is gazdagítják a kiállítást. Magán a futóversenyen az útvonal a már jól bejáratott lesz, a főfutam átvezet az osztrák-magyar határon, a szentgotthárdi és a nagyfalvai (mogersdorfi) emlékművet köti össze.
- Hogyan állnak a nevezésekkel?
- Örömmel jelenthetem, hogy lezárult az előnevezés, kereken 200 fő jelentkezett, ami jóval több, mint tavaly. A legtöbben természetesen Szentgotthárdról és Szombathelyről jelezték részvételüket. Ezen kívül sokan jönnek Zalaegerszegről, Gencsapátiból, Budapestről (7), Nagykanizsáról (7), sőt még Győrből és Sopronból is. Ausztriából pedig 16 előnevezés érkezett. A főfutamra leadott 102 fős előnevezés is rekord. Figyelembe véve, hogy a helyszínen jóval többen szoktak nevezni, mint ahányan valamilyen okból nem tudnak eljönni (pl. sérülés), 230-240 összlétszámra számítunk. Reméljük, július 27-én nem lesz kánikula, a 20 napos előrejelzés 31 fokot jósol. Mivel a hosszabb távú felnőtt futamok 18.20 órakor kezdődnek ekkor remélhetőleg már nem lesz túl nagy meleg. A pontos versenykiírás megtalálható: a https://my.raceresult.com/276979/info linken. Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk!
1664. augusztus elsején az Ahmed Köprülü irányította kb. 100.000 fős török sereggel szemben a császári csapatok és a Rajnai Szövetség kb. 30.000 katonája állt. A Rába folyó jobb partján észak felé vonuló oszmánok egy része Szentgotthárdnál átkelt a bal partra. Ezt a seregrészt a Nagyfalva melletti síkon Rajmond Montecuccoli herceg, császári tábornagy hétórás csatában szétverte, mivel a török nagyvezír, a híres Köprülü Ahmed nem ment segítségükre. A törökök elveszítették lőszerük nagy részét és foglyokkal együtt kb.16.000 harcost. A keresztény oldalon, a keresztény hadból mintegy 2000 katona esett el. Montecuccoli tábornok ahelyett, hogy a szétvert csapatokat üldözte volna - veszteségeire és a törökök számbeli fölényére hivatkozva - Vasvárig vonult vissza. Itt Renninger császári követ, a hadjárat előtt ajánlott föltételekkel, 1664. augusztus 10-én megkötötte a vasvári békét, amit hamarosan I. Lipót császár szeptemberben megerősített. Ennek a szerencsétlenül megkötött békének hamarosan súlyos következményei lettek.
