A University of South California (USC) kutatócsoportja által kidolgozott és szabadalmaztatott kísérleti vakcina arra az ambiciózus alapötletre épül, hogy egyetlen oltással sok legyet – illetve konkrétan baktériumot – is üthetünk egy csapásra - írja az Origó.

A KUTATÓK ÚGY ALAKÍTOTTÁK KI AZ OLTÁS ÖSSZETÉTELÉT, HOGY AZ VALAMENNYI, SÚLYOS KÓRHÁZI FERTŐZÉST OKOZÓ GYÓGYSZERREZISZTENS KÓROKOZÓVAL SZEMBEN VÉDELMET NYÚJTSON.

A Science Translational Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint az oltás egyetlen adagját kísérleti egerekbe adva az állatok immunsejtjei szuperhős-üzemmódba kapcsolnak, ami nyolc különböző baktérium- és gombafertőzéssel szemben védettséget biztosít.

Amit az oltás bekapcsol, az egy korai veszélyjelző rendszer. Olyasmi, mint amikor felhívják a lakosság figyelmét a terrortámadás fokozott veszélyére: 'Mindenki nyitott szemmel járjon-keljen, és figyeljen oda minden gyanús csomagra"

– szemléltette Brad Spielberg, a USC-hez tartozó Los Angeles General Medical Center orvosigazgatója és a cikk rangidős szerzője. – Az oltással az immunrendszer katonáit és harckocsijait helyezzük harckészültségbe. Amikor veszély van, gonosz szuperbaktériumok ólálkodnak a környéken, azt akarjuk, hogy az immunrendszerünk szuperhősként küzdjön, és ezt az aktivált állapotot idézi elő a vakcina."

Az USC technológiai szabadalmainak kezeléséért felelős USC Stevens Innovációs Központ egy szabadalmi bejelentést már sikeresen beadott a vakcinával kapcsolatban, és továbbiak benyújtását is tervezik. Az USA Nemzeti Allergológiai és Fertőzőbetegség Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, a National Institutes of Health tagintézménye) egy kisebb üzleti támogatás formájában csaknem 1 millió dollárt juttatott a kutatók által alapított startup cégnek, az ExBaq LLC-nek, hogy ezzel is gyorsítsa a fontos problémákra adott megoldások kidolgozását.

„A pandémia soha nem látott újítási lendületet adott az oltásfejlesztésnek, s ebben a környezetben a szövetségi támogatások és az egyetemi-ipari együttműködések jelentősen elősegítették, hogy az akadémiai laborokban születő ígéretes felfedezéseket a köz javára fordítsuk – mondta el Ishwar K. Puri, az USC kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese. – Nagy örömünkre szolgál, és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az USC Stevens Központja kulcsfontosságú segítséget nyújtott az ExBaq kísérleti vakcinájának kifejlesztéséhez, amely a leginkább védtelen betegeket óvja meg a súlyos fertőzésektől."

A kórházi fertőzések egyre növekvő problémája

A kórházi fertőzések évente mintegy 90 ezer ember életét oltják ki egyedül az Egyesült Államokban, és ugyanitt 28-46 milliárd dollárnyi egészségügyi többletköltséget generálnak. Az USA járványügyi hivatalának nyilvántartása szerint bármely kiválasztott napon 31 kórházi betegből 1 legalább egyféle ilyen fertőzésben szenved. A megbetegedések jelentős részét a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és az Acinetobacter baumannii baktériumok okozzák. A fertőzések orvosi eszközök és műszerek, például katéterek és lélegeztetőgépek felszínén, vagy közvetlen emberről emberre történő átadással – sokszor kézszennyezés útján – terjednek. A legnagyobb veszélynek az intenzív osztályon fekvő betegek vannak kitéve, akiknél gyakoriak a műtéti terület, a véráram és a húgyutak fertőzései, illetve a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladás.

A legtöbb oltás egy meghatározott kórokozóval szemben indít ellenanyagtermelést a szervezetben. A kórházi fertőzések gyakorisága dacára egyelőre a legsúlyosabb antibiotikum-rezisztens fertőzések egyike ellen sem rendelkezünk oltással.

Még ha volnának is ilyen oltásaink, a betegeknek egy egész sorozatot kellene kapniuk, hogy a kórházi fertőzéseket okozó valamennyi antibiotikum-rezisztens mikrobával szemben védettséget szerezzenek"

– hangsúlyozta Brian Luna, az USC doktori fakultásának molekuláris mikrobiológia és immunológia tanára.

Egy teljesen új megközelítés

Az új kísérleti vakcina teljesen más logikát követ: felhergeli a szervezet minden szövetében eleve jelen lévő kórokozófaló sejteket, a makrofágokat, amelyek arra valók, hogy bekebelezzék és megemésszék a baktériumokat, gombákat és egyéb rosszfiúkat. A felajzott makrofágok aztán villámgyorsan ártalmatlanítják a betolakodót, amelynek így nem marad ideje arra, hogy szaporodásnak induljon és maga alá gyűrje a szervezet védekezését.

„Ez egészen más, mintha új antibiotikumokat fejlesztenénk – magyarázta Jun Yan, az USC orvosi karának doktorandusza és a tanulmány első szerzője. – Itt a saját immunrendszerünket használjuk ki a szuperbaktériumok elleni harcban, ami minden egyébtől eltérő megközelítés."

A vakcina mindössze három összetevőből áll, s ezek közül kettőt már használnak hatóságilag jóváhagyott oltóanyagokban.

A HARMADIK KOMPONENS EGY A BŐRÜNKÖN KÖZÖNSÉGESEN MEGTALÁLHATÓ MIKROSZKOPIKUS GOMBA SEJTFELSZÍNÉNEK PARÁNYI DARABKÁJA.

A két független laboratóriumban is letesztelt oltás 24 órán belül működésbe lendíti az immunrendszert, és hatása akár 28 napig is tarthat. A laboratóriumi modellekben drámai mértékben megnövelte a vérben keringő kórokozóevő immunsejtek számát, és meghosszabbította a súlyos véráram- és tüdőfertőzések túlélési idejét. Előzetes eredmények arra mutatnak, hogy egy második dózissal a hatás időtartama még tovább nyújtható.

Az ExBaq LLC nevű startupot Spielberg, Luna, Yan és Travis Nielsen, aki az USC orvosi karának orvosbiológiai programjában szerezte doktori fokozatát, mielőtt orvostanhallgatónak állt volna, kifejezetten az új oltás kifejlesztésére hozták létre. Az ExBaq alapítói már megkezdték a tárgyalásokat a gyógyszeripari szereplőkkel, akik érdeklődést mutatnak a vakcina továbbfejlesztése iránt, hogy megkezdhessék annak emberi klinikai kipróbálását.

A következő lépés az, hogy a kutatók kikérik az USA gyógyszerhatóságának tanácsát, milyen preklinikai vizsgálatok elvégzése szükséges még ahhoz, hogy már 2024 folyamán benyújthassák a kísérleti gyógyszer engedélyeztetése iránti kérelmet. Az emberi kipróbálás első lépése majd az lesz, hogy önkénteseket toboroznak, akiken kikísérletezik az oltásnak azt a megfelelő dózisát, amely biztonságos, és az egerekben látotthoz hasonló immunválaszt indít az emberekben.

Fotó: PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/VERWENDUNG WELTWEIT/FRANKHOEMANN/SVEN SIMON; WIKIMEDIACOMMONS
Forrás: origo.hu