-    Ugyan 20 éve volt az első csatafutás, a mostani mégis „csak” a 19. lesz, miután a Covid-járvány miatt két év kiesett – tájékoztatta portálunkat Woki Zoltán főszervező. Az útvonal a már jól bejáratott lesz, a főfutam átvezet az osztrák-magyar határon, a szentgotthárdi és a nagyfalvai (mogersdorfi) emlékművet köti össze. A versenyben lesznek új elemek is. A hobbi futam nagyon hangulatos környezetben, a várkertben kijelölt, pontosan 1664 méteres körön zajlik majd. Szintén újdonságként bekerült a futamok közé az egyre népszerűbb nordic walking (skandináv gyaloglás) is, amelyet szintén a várkertben rendezünk meg. Az első száz főfutamos nevező emblémázott sporttrikót kap ajándékba, a további díjak között a serlegek és érmek mellett, még törölközőket és fürdőlepedőket is kiosztunk. Ezenkívül minden futó 1000 forint kedvezményt kap a szentgotthárdi fürdőbe, sőt a felnőtt futamok résztvevőit még egy finom gulyáslevessel is megkínáljuk a verseny után. 

A 19. Szentgotthárdi Csata Emlékfutásra mindenkit nagy szeretettel hívnak és várnak a rendezők. Egyébiránt a 9,5 km hosszúságú távra eddig több mint százan neveztek, de aki kedvet érez ahhoz, hogy megmérettesse magát, az  a verseny napján, július 29-én, jövő szombaton a helyszínen még szintén megteheti. 

1664. augusztus elsején az Ahmed Köprülü irányította kb. 100.000 fős török sereggel szemben a császári csapatok és a Rajnai Szövetség kb. 30.000 katonája állt. A Rába folyó jobb partján észak felé vonuló oszmánok egy része Szentgotthárdnál átkelt a bal partra. Ezt a seregrészt a Nagyfalva melletti síkon Rajmond Montecuccoli herceg, császári tábornagy hétórás csatában szétverte, mivel a török nagyvezír, a híres Köprülü Ahmed nem ment segítségükre. A törökök elveszítették lőszerük nagy részét és foglyokkal együtt kb.16.000 harcost. A keresztény oldalon, a keresztény hadból mintegy 2000 katona esett el. Montecuccoli tábornok ahelyett, hogy a szétvert csapatokat üldözte volna - veszteségeire és a törökök számbeli fölényére hivatkozva - Vasvárig vonult vissza.  Itt Renninger császári követ, a hadjárat előtt ajánlott föltételekkel, 1664. augusztus 10-én megkötötte a vasvári békét, amit hamarosan I. Lipót császár szeptemberben megerősített. Ennek a szerencsétlenül megkötött békének hamarosan súlyos következményei lettek.