Markáns stratégiaváltás körvonalazódik a világ legnagyobb fegyverimportőre, India védelmi politikájában. Narendra Modi elnök irányítása alatt India már csak úgy köt nemzetközi téren hadiipari szerződéseket, hogy abból közvetlen haszna származzon, vagyis az ország a sok milliárd dolláros kontraktusok aláírását ahhoz köti, hogy azzal helyi beszállítókat is helyzetbe hozzon, és valamilyen szinten bekapcsolódhassanak az üzletbe, friss, modern technológiához juthassanak. Hogy aztán később ebből táplálkozva teljes önellátásra térjenek át minden olyan területen, ahol csak lehetséges.
Szakértők szerint az csupán látszat, hogy most inkább az amerikaiak felé kacsingatnak az oroszok ellenében. Naiv, aki ezt hiszi, mert kacsingatnak ők mindenfelé, ahol saját fegyvergyártásukhoz szükséges megszerezhető potenciált látnak. Kétségtelen, hogy India a fegyverkereskedelem első számú célországa lett, az utóbbi két évtizedben a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint
60 milliárd dollárért vettek hadieszközöket, ebből 39 milliárdot Moszkvának utaltak át,
azaz az orosz függésük rendkívül erős, noha az orosz–ukrán háború miatt a Kreml egyelőre a saját hadseregének a megfelelő ellátására koncentrál, az exportot inkább hanyagolja. Sőt, egyes híradások szerint vissza is vásárolja a kiküldött alkatrészeket, akkora belőlük a hiány a fronton.
Az indiai légierő nemrég arról tájékoztatta az illetékes parlamenti bizottságot, hogy Oroszország elcsúsztatja a Szuhoj Szu–30 MKI és a MiG–29-es vadászrepülőgépek pótalkatrészeinek szállítását. Nem csak ez a szállítmány van függőben, a 2018-ban 5,5 milliárd dolláros szerződés keretében megrendelt öt vadászgép közül kettővel még mindig adósak az oroszok. Ahogy a két nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró sem érkezett még meg rendeltetési helyére.
A Reuters egyik katonai forrása szerint az indiai stratégia első helyén a saját gyártás fellendítése áll, a másodikon szerepel csak az orosz függés felszámolása.
Ez egybecseng Rajnath Singh védelmi miniszter szavaival, aki azt mondta, hogy India a következő tíz évben több mint 100 milliárd dollár értékben rendel „árut” a hazai fegyvergyártóktól, akik ebben bízva komoly fejlesztésekbe vághatnak. Persze azért a beszerző körútról sem mondtak le, Narendra Modi bő két hete Washingtonban parolázott Joe Biden amerikai elnökkel, és ha már ott volt, egy sor technológiai-védelmi szerződés aláírásánál is bábáskodott.
Így megállapodott az amerikai féllel, hogy a közeljövőben a General Atomics által gyártott, MQ–9B SeaGuardian felfegyverezhető kémdrónokat fognak vásárolni mintegy 3 milliárd dollár értékben. A találkozóról kiadott közlemény szerint az amerikai General Electric az F/A–18 Hornet vadászgépekben használt F414-es hajtóműveit licencszerződés keretében az indiai Hindustan Aeronautics vállalattal közösen gyártják.
Az amerikaiak korábban fityiszt mutattak Újdelhinek a hadiipari technológiát érintő transzferek esetében,
most azonban rájöttek, hogy üzletileg-politikailag is jobban kifizetődő, ha a gyártástechnológiát ellenőrzötten bocsátják India rendelkezésére – nem kevés pénzért, tegyük hozzá. Arra azonban gondosan ügyelnek a washingtoni védelmi minisztériumban, hogy náluk maradjon az utolsó csavar, amely életre tudja kelteni az átadott technológiát.
Az orosz fegyverzettől való függés ellen az újdelhi kormány mellett az idő teheti a legtöbbet, az új technológiákat szakértők szerint már nem a Kína-barátságáról jól ismert Moszkvától szerzik be, hanem alternatív megoldásokat keresnek. A hagyományos eszközöknél az orosz technika kitart, amíg kitart, az új megoldások, új rendszerek új szállítókat igényelnek.
Francia vadászrepülőgépeket, izraeli drónokat, amerikai sugárhajtóműveket és potenciálisan német tengeralattjárókat is vásárolnak, idővel ezek is csökkentik az orosz haditechnika arányát az indiai védelmi arzenálban. Indiai tisztviselők szerint azonban a diverzifikálással kiszorítandó orosz technika legalább két évtizedig még használatban marad.
Jelenleg a jobbára rég elavult orosz haditechnika részaránya az indiai hadseregben 85 százalékra tehető
amerikai források szerint, és ebbe a még a múlt század hatvanas éveinek technológiáját képviselő eszközök is nagy mennyiségben vannak jelen.
India első számú célja, hogy csökkentse a technológiai különbséget a jobban felfegyverzett ősi ellenféllel, Kínával szemben, ugyanakkor sakkban tarthassa a szomszédját, a most épp öles léptekkel az államcsőd felé tartó, labilis belpolitikai viszonyokkal jellemzett Pakisztánt.
Forrás: vg.hu
Fotó: AFP, Fabrice Coffrini
