A tojást és a nyulat már az ókorban is a termékenység jelképének tekintették. A kereszténység előtt a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Az Ostra névből származik a német Oster (húsvét) és az angol easter (húsvét) elnevezés. Ostra istennőt mindig tojásokkal, nyulakkal és színes virágokkal ábrázolták. A legenda úgy szól, hogy az istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amit a tavasz ünnepe miatt nyúllá változtatott, és a színes tojásokat gyerekeknek ajándékozta.

Az egyiptomi história szerint a mennyországot a főnixmadár irányította, ami nyúl képében született újjá, de a tojástojó képességét megtartotta.

A szász kultusz szerint Ostra egy megfagyott kismadarat élesztett fel nyúl alakban, ezért az angolszász területeken a színesre festett tojásokkal Ostra istennő előtt tisztelegnek.

Nyelvészek szerint lehet, hogy egy nyelvi tévedésből ered a húsvéti nyúl legendája. A német területeken gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, a tojásaival együtt. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, a nyúl pedig Hase.

A német területről érkezett még egy felvetés, ami szerint a nyúl magára haragította az alvilág istennőjét, aki ezért nagy fülű, négylábú, tojást tojó állattá változtatta.

A húsvéti nyulat már a 12-13. század környékén említik Németországban. Az első írásos emlék a 16. századból származik. Az első mese 1680-ban jelent meg, ebben a húsvéti nyuszi tojásokat tojt, és fészekbe rejtette. A nyúl és a fészek közötti összefüggésre is van magyarázat, mivel a mezei nyúl nem üregben rejti el az útódait, hanem fészket épít nekik.

Forrás: wikipedia.com