A középiskolai tananyagként is ismert Ottlik-mű számára már ahhoz évtizedeknek kellett eltelnie, hogy az irodalomtudomány a 20. század egyik legjelentősebb magyar regényeként tekintsen rá, majd az irodalmárok ezt követően egymást erősítve, egyszersmind egymással vitázva formálták meg azt a körvonalazódó képet, ahogyan ma látjuk a művet. Erről is szól Fűzfa Balázs monográfiája.

A MEK könyvgyűjteménye az évek alatt kiegészült a digitális újságok gyűjteményével, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázissal (EPA) is, amelyben múlt századi digitalizált újságok éppúgy megtalálhatók, mint a modern kulturális vagy szakirodalmi folyóiratok. Itt jelenleg 1175 periodikacímet találnak az érdeklődők, 117 ezer 400 számot és csaknem 650 ezer cikk teljes szövegét. A digitális képeknek létrehozták a Digitális Képarchívumot, ahol festők, grafikusok képei, valamint fotók és digitalizált kiadványok illusztrációi találhatók részletes adatokkal. A gyűjtemények nyilvánosan elérhetők, regisztráció sem szükséges a használatukhoz.

A kerek sorszámú MEK-dokumentum mellett 2020. április 27-én a fent említett tankönyvek, valamint a szerzőnek egy 2005-ben közreadott szociográfiakötete képezik a MEK napi gyarapodását. A MEK az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program támogatásával indult 1994-ben. Fő célkitűzése, hogy összegyűjtse a magyar vagy magyar vonatkozású, digitális formában létrejött vagy digitalizált, tudományos, kulturális és oktatási tartalmú, könyvjellegű, nyilvánosan szolgáltatható dokumentumokat. A kezdeményezést 1999-ben fogadta be az Országos Széchényi Könyvtár, ahol egy külön osztály is létrejött a működtetésére. Az elektronikus könyvtárba azóta is folyamatosan érkeznek digitalizált könyvek határon túli könyvtárakból, civil szervezetektől és magánszemélyektől.