Bár a tiszavirág (Palingenia longicauda) hazánk egyik legismertebb kérésze, a dunavirág is jelentős figyelmet érdemel. A két faj nemcsak méretében, hanem élőhelyében is különbözik: míg a tiszavirág elsősorban a Tisza folyóhoz kötődik, a dunavirág a Duna mellett kisebb folyókban, például a Rábában és az Ipolyban is megtalálható - írja a Magyar Nemzet.
– Érdekesség, hogy a tiszavirág kisebb állománya a Dunában is jelen van, ám ebben a régióban a dunavirág elterjedtsége és tömeges rajzása dominál – mondta a Magyar Nemzetnek Kriska György, az ELTE Természettudományi karának docense.
Örömteli látvány és veszély egyben
A dunavirágok tömeges megjelenése egyaránt jelent örömteli látványt és veszélyt. A kérészeket a hidak lámpái vonzzák, ahol gyakran tömegesen az úttestre esve pusztulnak el. Nem jutnak vissza a vízhez, ezáltal nem tudnak lepetézni a nőstények a folyóban. Ezt a problémát a szakemberek úgynevezett „kérészvédő lámpák” telepítésével próbálják kezelni.
Ezeket a kék fényű lámpákat a hidak pilléreire telepítik, közvetlenül a Duna fölé, hogy a dunavirágokat odavonzzák, és
ne a közúti lámpákhoz menjenek fel a hidakra.
Így a rovarok a víz fölött maradnak. Kriska György hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések rendkívül fontosak, hiszen ha a dunavirágok az úttesti közúti lámpáknál pusztulnak el, az elhullott kérészek miatt az utak csúszóssá válhatnak. Ez nemcsak természetvédelmi veszteséget jelent, hanem közlekedésbiztonsági problémákat is okozhat.
Közlekedésbiztonsági szempontok és intézkedések
Az elpusztult rovarok rothadásnak indulhatnak, ami közegészségügyi kockázatokat is felvet. Tahitótfaluban például ez történt – idézte fel a kutató.
Emiatt Tahitótfaluban erősen támogatta az önkormányzat a helybéli lakosokkal karöltve a kék fényű lámpák felszerelését 2019-ben, a hidakon található közúti lámpák fényerejét a rajzás idejére ráadásul harminc százalékra csökkentik, hogy a kérészek a kérészvédő lámpák vonzáskörzetében maradjanak
– fogalmazott.
Az első kék fényű lámpák tehát 2019-ben kerültek fel Tahitótfaluban, a második kérészvédő lámpákat már a fővárosba helyezték ki 2023-ban, az Árpád-hídhoz.
Mit tehetünk a dunavirágért?
A dunavirág élete rövid, de annál fontosabb szerepet játszik az ökoszisztémában. A petéit a folyóba rakja, amelyek a következő év áprilisában kelnek ki.
Érdekesség, hogy a nőstények akár párzás nélkül is képesek petéket rakni, amelyekből kizárólag nőstények kelnek ki
– világított rá a kutató.
Életük utolsó óráiban a levegőben megtörténik a párzás, majd egy rövid kis vándorlásra kelnek a nőstények, az úgynevezett „kompenzációs repülésre”, amikor is a folyam irányával szemben haladnak a rovarok – emelte ki Kriska György, majd hozzátette: erre azért van szükség, hogy a dunavirágok lárvái ott nőjenek fel, ahol az elődeik tették. Ott ugyanis biztonságosabb, mint egy esetleges új helyen. A folyó sodrása miatt a „kompenzációs repülés” végén a kifejlett egyedek elpusztulnak.
Kriska György szerint a dunavirágok tömeges jelenléte nemcsak természeti látványosság, hanem az emberi beavatkozás szükségességére is figyelmeztet. A lakosság, különösen a folyók mentén élők sokat tehetnének a kifejlett egyedek védelme érdekében, például azzal, ha az esti órákban lekapcsolják a vízparti lámpáikat.
Ezzel egyszerűen és hatékonyan csökkenthető lenne a kérészek pusztulása – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy
a városi fények ilyenkor a kérészeknek egyfajta csapdát jelentenek, minden egyes egyed tízezer forintot ér, ezekkel a kérészvédő lámpákkal többmilliárdos természetvédelmi károkat lehet elkerülni.
A jelenségről Kriska György egy videót is készített.
Borítókép: Dunavirágzás (Forrás: Kállai Márton)
Forrás: magyarnemzet.hu
