Ugrásszerűen megnőtt idén a pénzügyi csalások, adathalász támadások, internetes és telefonos visszaélések száma és mértéke, miközben az e-kereskedelem volumene is emelkedik – hangzott el az Erste szerdai sajtótájékoztatóján.

Az áldozatok egyaránt megtalálhatók az átlag ügyfelek között, a prémium- és privátbanki szegmensben is, ahogyan a vállalati számlák is célpontok lettek, így a megelőzés és a tudatosítás fontossága is megnőtt

 – mondta el Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese - olvasható a Világgazdaság.

Kósa Anna, az Erste compliance vezetője szerint a módszerek egyre kifinomultabbak, mindkét oldalon. Az Erste folyamatosan fejleszti monitoring tevékenységét, amelynek köszönhetően 

a harmadik negyedévben összesen 4,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg, ami majdnem a háromszorosa az első negyedéves összegnek.

Az Erste már a csalások 90 százalékát ki tudja szűrni. Az okozott károk összértéke a próbálkozások számának jelentős emelkedése miatt azonban még így is többszöröse az elmúlt évinek.

Az Erste adatai szerint leggyakrabban a középkorú budapesti nők válnak visszaélés áldozatává: ennek az lehet az oka, hogy nagyobb arányban vannak jelen azokon az online értékesítési platformokon, amelyeket sok, adathalászattal foglalkozó bűnöző is előszeretettel használ. A kárösszeg alapján ugyanakkor a középkorú budapesti férfiak állnak a legrosszabbul, az ő zsebükből húzzák ki a legtöbb pénzt a csalók.

A visszaélések egyik jellemző módszere, hogy az online piactereken a vevő futárszolgálatot jelöl meg a tranzakció lebonyolításához, és ehhez kéri az e-mail címet, majd – a futárszolgálat nevében, az ismert szolgáltatókéhoz hasonló webes felületet használva – az eladó érzékeny adatait. A másik elterjedt módszer a Google phishing, amikor a webes keresőt használják arra, hogy az ügyfelet egy hamis szolgáltatói oldalra irányítsák. A hamis weboldal is elterjedt módszer, amellyel szintén az ügyfél kártyaadatainak megszerzése a cél.

Az utóbbi időszakban gyakorivá váltak az „álügyintézős”, telefonos adathalász próbálkozások is, amikor – jellemzően rendellenes számlamozgásokra hivatkozva – a csalók arra kérik az ügyfelet, hogy telepítsen egy képernyőmegosztó alkalmazást (például az Anydesket) a telefonjára és a számítógépére: ha ezt megteszi, láthatóvá válik, hogy milyen kódokat használ a különböző felületeken.

Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu