A műsor elején Varga Sándor elmagyarázta, miért is tekinthetjük normálisnak azt a két, szokatlanul hideg hetet, amely április végén köszöntött ránk. A sarkvidék felett forgó, hideg levegőt tartalmazó poláris örvény szétesik a napsugarak hatására, és ez a légtömeg elkezd dél felé áramlani. Ilyesmi nem csak az áprilisra jellemző, hiszen májusban még ott van a fagyosszentek időszaka. Ami viszont kifejezetten furcsa és szokatlan volt, az az április elején váratlanul beköszöntött nyár, a maga néhol 30 fokos nappali hőmérsékletével - írja az Index.
Nagy-Kurunczi Rita ehhez hozzátette, nagyon fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban tőlünk nyugatra viszont meglehetősen aktívak voltak a ciklonok, amelyek nagyon sok csapadékot hoztak térségünkbe. Ennek eredménye volt az, hogy az Alpokban és itt nálunk is még a közelmúltban is havazott, a Kékestetőn 5 centiméternyi hó esett.
Mi jön most az El Nino után, míg meg nem érkezik La Nina?
Varga Sándor utalt arra, hogy az elmúlt években az El Nino az átlagosnál melegebb és nedvesebb időjárást okozott, mert erős párolgás zajlik ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítői térségében, vagyis több nedvesség kerül a levegőbe, ami idővel hozzánk is megérkezik. Mindezt pedig megkoronázza az, hogy a tengerek hőmérséklete is jóval magasabb a szokásosnál, és éppen ennek együttes hatásait nem tudták pontosan meghatározni a szakemberek sem.
Azt azért ne feledjük, hogy a most véget érő, kifutó El Nino az 1950-es évek óta regisztráltak közül az egyik legerősebb volt
– hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette azt is, hogy egyértelműnek látszik júniusban az El Nino kifutása, majd pedig októberig egy úgynevezett átmeneti, neutrális időszak elé nézünk. De ez sem veszélytelen, mert Észak-Amerikában például ilyenkor mérik a legerősebb tornádókat.
Nagy-Kurunczi Rita szerint nem szabad elfelejteni, hogy – nemcsak nálunk, hanem az egész világon – rekordmeleg volt az idei február és március. Ehhez hozzáadódik, hogy rekordmagas a tengerek hőmérséklete is, ami mind a klímaváltozás eredménye. Ez pedig azt vetíti előre, hogy nálunk is egyre gyakoribbak lesznek az aszályos időszakok, az extrém mennyiségű csapadék sűrűn fog villámárvizeket okozni.
A meteorológusok szerint a klímaváltozás egyértelmű vesztesei az évszakok lesznek. Pesszimista klimatikus forgatókönyvek szerint 2100-ig már szeptember és október is nyári hónap lehet, télen pedig csökkenni fog a fagyos időszakok száma.
Milyen májusunk és milyen nyarunk lesz idén?
A beszélgetés vége felé foglalkoztunk azzal, hogy a mostani adatok alapján mennyi látható abból, hogy milyen májusnak nézünk elébe. Annyi elmondható, hogy a hónap meleg, nyárias idővel indul, de a folytatást most nem áruljuk el. Akit ez érdekel, az mindenképpen nézze végig vagy hallgassa meg a podcastet.
Már csak azért is, mert befejezésként a nyár időjárására is kitekintettünk a rendelkezésre álló nemzetközi előrejelzések alapján. Itt csak annyi mondható el, hogy szárazabb három hónap vár ránk, mint tavaly, de a részletek a podcastből megtudhatók.
A műsorban ezek mellett szó volt még arról is, hogy
- Honnan jött az orvosmeteorológia ötlete?
- Miért fontos ma már a közlekedésmeteorológia?
- Milyen lesz a következő évtizedekben a Kárpát-medence időjárása?
- Mostantól mindig az El Nino és a La Nina határozza majd meg időjárásunkat?
- Mit mondanak előre a klímaforgatókönyvek?
Fotó: Szollár Zsófi / Index
Forrás: index.hu
